A hulladéklerakó lezárásával, utógondozásával kapcsolatos követelmények
és a felszín alatti víz védelme érdekében tett intézkedések
Mivel a hulladéklerakók építési engedélyében, a hatóság által meghatározott lerakási szint elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni, ezért a hulladéklerakás befejezése után ezeket a lerakókat rekultiválni szükséges. A rekultiváció maga egyfajta utógondozás, mégpedig a lezárt lerakó utógondozása, melynek célja, hogy a lerakótelep bezárását követően ne növekedjenek a környezeti kockázatok. A rekultiváció tehát, ha úgy vesszük a hulladéklerakó lezárásával kezdődik.
A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) megjelent, Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program, ehhez a speciális „utógondozáshoz” ad anyagi támogatást, ezzel segítve az Önök települését is az élhetőbb, egészségesebb környezet kialakításában.
A helyesen tervezett és kivitelezett rekultiváció nemcsak a környezet- és természet károsodásának elkerülése szempontjából fontos, hanem közegészségügyi érdekek is motiválják.
A rekultiváció megvalósításával elkerülhetőek azon környezeti elemek szennyeződése, melyek egészségünkre is hatással lehetnek.
A környezeti elemek közül, az élet létének alapkövét, a víz védelmét fontos kiemelnünk.
Az Önök településén is az ivóvíz-nyerés egyik lehetősége a felszín alatti vízbázis „megcsapolása”, ezért ennek a rétegnek a védelmére figyelmet kell fordítanunk.
A lezárt, elhanyagolt hulladéklerakókból több évtizeden keresztül szivároghatnak szennyező anyagok a földtani közegbe.
Ez is azt bizonyítja, hogy az Önök településén lezárásra került hulladéklerakó, folyamatban levő rekultivációja milyen nagy jelentőséggel bír, hiszen a cél a tájba illesztés mellett a szennyeződések földtani közegbe jutásának lehetőségének csökkentése is feladat.
A lezárás és utógondozás a következő főbb részfolyamatokból tevődik össze:
a) a lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervdokumentáció elkészítése és engedélyeztetése,
b) a hulladéklerakó felső záróréteg rendszerének végleges kialakítása,
c) a hulladéklerakóban keletkező gáz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
d) a csurgalékvíz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
e) egy úgynevezett vízszennyeződés figyelő monitoringrendszer kialakítása és működtetése,
f) a hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsűk kialakítása, tájba illesztés, a terület további használatának figyelembevételével,
g) a további felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása, az általuk elfoglalt terület tájba illesztése,
h) a fenntartási és állagmegóvási munkák elvégzése az utógondozás teljes időszakában,
i) az utógondozás befejezése,
j) a jelentéskészítési kötelezettség teljesítése.
A felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében tett intézkedések:
A fentiekben felsorolt részfolyamatok közül a monitoring rendszer kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. Ez közvetve az emberi egészség védelmét is magába foglalja.
A felszín alatti vizek védelme érdekében ellenőrizni kell, hogy a hulladéklerakás veszélyezteti-e a környezetében lévő felszín alatti vizet. Ennek érdekében folyamatos megfigyeléseket, víz-vizsgálatokat végzünk. Ez az úgynevezett monitoring.
Amennyiben a vizsgálatok eredménye nem kielégítő, abban az esetben be kell avatkozni a köz érdekében, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, el kell kezdeni a kármentesítést.
A kármentesítésnek 3 szakasza van. Ezek a szakaszok szükség szerint megismételhetőek:
1) Tényfeltárás, mely során vizsgálni kell minden olyan szennyez ő anyag térbeli el fordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető ;
2) Műszaki beavatkozás
3) Tovább monitoring fenntartása
A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés a szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást
Az eddigiekben ismertetett információkból is kitűnik, hogy az Önök településén élő minden polgár érdeke a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program akadálymentes megvalósulása.
A rekultivációs program megvalósuláshoz, a Környezet és Energia Operatív Program ad anyagi támogatást a pályázatban résztvevő Önkormányzatoknak.
