A Szegedtől 20 km-re, a magyar, román és jugoszláv határ találkozásánál fekvő falut1844-ben alapították, kezdetben dohánykertészek lakták. Mezőgazdasági jellegét máig megtartotta, gazdasága ma is elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre és az arratámaszkodó állattenyésztésre épül, de jelentős a kertészeti: zöldség-, hagyma- és gyógynövénytermesztés is. Bár továbbra is jelentős a faluban a Szegedre ingázók száma, a munkanélküliség (12%) magas. A község Szeged vonzáskörzetébe tartozik, de egyre erősebb kapcsolatok fűzik Makóhoz és a makói térséghez. A falu fejlődését nagymértékben előmozdíthatja a tervezett magyar-román határátkelőhely. Szimbolikus jelentőségű a falu határában álló hármashatár-emlékműnél évente megrendezésre kerülő hármashatár-találkozó, amely a három ország és három nép közeledését, és együttműködési igényét fejezi ki.