Bemutatkozás

Főbb adatok:
Webhely: http://www.algyo.hu
Lakosság száma: 5350 fő
Belterület: 262 ha
Külterület: 7011 ha

A Szegedtől 11 km-re fekvő közel 5000 lakosú község 1997-ben vált ismét önállóvá. Fekvése következtében közlekedési kapcsolatai jók: közúti és vasúti összeköttetéssel rendelkezik Szeged, illetve Hódmezővásárhely felé. A község fejlődését a területén húzódó szeged-algyői kőolaj- és földgázmezőnek köszönheti, amely Magyarország leggazdagabb szénhidrogén lelőhelye. E természeti kincs kiaknázására gázüzem és olajkutak létesültek Algyőn. A község gazdasági életében így az ipar kitüntetett szerepet kap. Adottságai emellett kedveznek a mezőgazdaság, a jelentős tranzitforgalom következtében pedig a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődésének is. A Tisza ártere az egykori vízi világ maradványait őrzi, így az idegenforgalomban hasznosulhat.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.asotthalom.hu
Lakosság száma: 4168 fő
Belterület: 166 ha
Külterület: 12088 ha

Az 1950-ben önállósult tanyaközség a kistérség legkiterjedtebb tanyavilágával és legnagyobb erdőjével, egyben legszebb kirándulóhelyével rendelkezik. Belterületi infrastruktúrája fejlett: víz-, villany-, gáz- és telefonellátása teljes, cél a szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a hulladékkezelés és elhelyezés megoldása. Regionális jelentőségű a falu 1883-ban létesült erdészeti szakmunkásképző iskolája. A község erdői mellett jellegzetes homoki boráról híres. Gazdasági fejlődését mutatja a település központjában épülő kereskedelmi-szolgáltatási centrum. Mezőgazdaságára szövetkezeti konzervüzem és korszerű hűtőház települt. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír az ásotthalmi erdő, amely mellett camping és fogadó is található. Hasznosítását a falu termálvizes fürdője is erősíti. További fejlesztési célok a falusi-tanyai turizmus fellendítése, valamint a társadalmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését is jelentő ásotthalmi határátkelőhely megnyitása Jugoszlávia felé.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.baks.hu
Lakosság száma: 2480 fő
Belterület: 225 ha
Külterület: 5960 ha

Baks Szeged és Csongrád között helyezkedik el a Tisza folyó mellett, a két város közötti közút mentén. Megközelíthető autóbusszal. Az E75-ös útról Kistelekről érhető el. Vasútállomása nincs. 1947-től önálló község. A lakosság száma enyhén csökkenő, és magas az időskorúak aránya. A település lakosságának közel 15%-a cigány. A munkanélküliségi arány 8%. 1945 után a megélhetés fő forrása a növénytermesztés, állattenyésztés és a halászat volt. Főbb növények a búza, a kukorica, a paprika, valamint a karalábé, amely exportképes termék. Infrastrukturális ellátottsága átlagos. Baks a jövőben része lehet egy nagyobb idegenforgalmi körzetnek, amelyet az Ópusztaszeri Történeti Nemzeti Emlékpark és a Tisza jelöl ki. Ennek a funkciónak azonban csak átfogó infrastrukturális fejlődés után tud eleget tenni. A településnek a különböző fejlesztési lehetőségek mellett kiemelten szüksége lenne a munkahelyteremtésre, a munkaerő lekötésének biztosítására vagy akár ipari tevékenység telepítésére.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.balastya.hu
Lakosság száma: 3765 fő
Belterület: 230 ha
Külterület: 10765 ha

A Szeged határából 1950-ben önállósult tanyaközség Szegedtől mindössze 23 km-re fekszik. Közúton és vasúton egyaránt könnyedén elérhető: a nagy forgalmú E75-ös nemzetközi főútvonal és a Szeged-Budapest vasútvonal mentén települt. Az M5-ös autópálya megépítése elérhetőségét tovább fogja javítani. Gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épül. Mezőgazdaságában elsősorban az intenzív kultúrák dominálnak: a szőlő- és gyümölcstermesztés, a fólia alatti dísznövénytermesztés és a zöldséghajtatás nyújt megélhetést az itt élőknek. A község a Virágtermesztők Országos Egyesületének is székhelye. A munkanélküliség az ingázás miatt is alacsony (4,4%, 1998.). Infrastruktúrája a kistérségben az egyik legjobban kiépített. Kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, mely a tanyai-falusi turizmus fejlesztéséhez nyújt kedvező feltételeket. A látványosan gyarapodó községben panziók és jól kiépített, különleges természeti környezetet és sokoldalú szolgáltatást, többek között lovaglást, népi kézműves mesterségek gyakorlását is biztosító kemping várja a látogatókat. Az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkkal kerékpárút is összeköti a falut. Az Őszeszéki-tó a horgászat lehetőségét kínálja, madárvonulásban betöltött szerepe miatt természetvédelmi érték is. A község keleti részén a védett törpe nőszirom több száz példánya is megtalálható.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.balotaszallas.hu
Lakosság száma: 1526 fő
Belterület: 100 ha
Külterület: 10494 ha

Balotaszállás község Kiskunhalastól délre 11 km-re található. Vasúton a Kiskunhalas – Kelebia vonalon, közúton az 53-as főútról leágazó bekötőúton érhető el. A táj felszíne hullámos síkság, talaja jórészt futóhomok. A felszín alatt termálvizet, kőolajat, földgázt találtak. Utóbbiak kitermelése jelenleg is folyik, a termálvíz még hasznosításra vár.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.bordany.hu
Lakosság száma: 2999 fő
Belterület: 253 ha
Külterület: 3341 ha

A szeged-kiskunhalasi út mellett fekvő egykori tanyaközség a kiskundorozsmai határból vált önálló településsé. Tanyavilága ma is jelentős, minden harmadik lakója ma is a külterületen él. A község infrastrukturális ellátottsága folyamatosan fejlődik, a villany, a víz, a gáz, a telefon hálózat kiépítettsége megfelelő, problémát a külterület infrastrukturális ellátása jelent. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, jelentős a Szegedre történő ingázás is. Az átmenő forgalom kedvez a kereskedelem és a szolgáltató szektor fejlődésének. A községben található paradicsom feldolgozó üzem kapacitását és felszereltségét tekintve a régió egyik legkorszerűbb zöldségfeldolgozója, kihasználása azonban közel sem teljes.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.csengele.hu
Lakosság száma: 2163 fő
Belterület: 88 ha
Külterület: 5978 ha

A jellegzetes homoki tanyás község az egykori szegedi határból kiszakadva 1950-ben vált önálló településsé. Tanyavilágát máig megőrizte, a tanya a településen ma is jellemző életforma, élő gazdálkodási hagyomány. Egyben a tanyai-falusi turizmus fellendítéséhez nyújt alapot. A község az E75-ös út közelében helyezkedik el. Fekvését az M5-ös autópálya megépítése jelentősen felértékelheti: tervezett nyomvonala közvetlenül a község mellett halad. A falu infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdasága a mezőgazdaságra, elsősorban a szőlőtermesztésre épül. A zöldségtermesztést egy német tőkével működő vállalkozás fogja össze, biztosítva az értékesítés és a garantált minőség feltételeit is. A falu termékei így jelentős mértékben exportra kerülnek. Állattenyésztésében jelenlévő ágazat az évszázados múltú tenyésztési hagyományt felelevenítő magyar szürkemarha-tenyésztés. A faluban húsüzem működik és baromfitelep is található. Emellett idegenforgalmi adottságai is jelentősek: erdői a különleges kocsányos tölgy-csoporttal, a homoki gazdálkodás, a tanyavilág jelentik a falu vonzerejét, amelyet a közelmúltban feltárt egyedülálló régészeti leletek tovább növelnek.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.deszk.hu
Lakosság száma: 3143 fő
Belterület: 249 ha
Külterület: 4953 ha

A Szegedtől mindössze 9 km-re található magyar és szerb lakosságú község fejlődését kedvező földrajzi fekvése segíti: a 43-as sz. nemzetközi főút közúti, a Szeged-Mezőhegyes vasútvonal vasúti közlekedési kapcsolatait biztosítja. E fekvés a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődéséhez is kedvező feltételeket teremt. A község gazdasága hagyományosan a mezőgazdaságra épül, jó minőségű szántóin elsősorban szántóföldi kultúrák termesztése folyik. Az ipart faipari és gépipari üzeme képviseli. A község infrastrukturális ellátottsága jó színvonalú. A kulturális élet megújulását korszerű faluház szolgálja, a község sportélete is élénk. A faluban működő kórház egész Csongrád megyéből fogad betegeket. A közeli Maros-part – amely a Körös-Maros Nemzeti Park része – védett természeti érték. A faluban található kastély – a jelenlegi kórház – a turisták számára kínál látnivalót, a Maros töltése mellett pedig lovastanya várja a vendégeket.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.doc.hu
Lakosság száma: 850 fő
Belterület: 100 ha
Külterület: 4600 ha

A kistérség legkisebb községe az egykori Pallavicini-uradalomból szerveződött önálló településsé. Gazdálkodása egykor a dohánykertészetre épült, amelyet mára a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet, az állattenyésztés váltott fel. Erre alapozva gabona-feldolgozó üzem működik a községben. A falu ma is mezőgazdasági település, tanyavilága is jelentős. Határában védett természeti értékek találhatók, melyek a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet értékes részei. A szikes Hantházi-tavak – amelyeket sajátos növény- és madárvilág jellemez – a Hatházi-erdő, valamint a Tisza és ártere egyaránt szolgálják természetvédelmet és az idegenforgalmat.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.domaszek.hu
Lakosság száma: 3825 fő
Belterület: 100 ha
Külterület: 5114 ha

A Szeged határából 1949-ben önállósult egykori tanyaközség ma a kistérség egyik legdinamikusabban fejlődő községe. Fejlődését elsősorban Szegedhez közeli fekvésének köszönheti, a jelentős odavándorlás miatt népessége is gyarapszik. Ugyanakkor meghatározó az ingázás. A község gazdasága fejlett mezőgazdaságára épül, amelyben a talaj- és éghajlati adottságokat kihasználva a kertészeti kultúrák termesztése meghatározó. Így szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés jellemzi, és kiváló adottságokkal rendelkezik a fűszerpaprika termesztéséhez is. Emellett a községben műanyag-feldolgozó üzem is működik. A falut sűrűn lakott tanyavilág jellemzi, a népesség közel 50%-a tanyai lakos. A gazdálkodási múltat őrző tanyák a falusi idegenforgalomban hasznosíthatók.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.ferencszallas.hu
Lakosság száma: 699 fő
Belterület: 70 ha
Külterület: 511 ha

Ferencszállás a forgalmas 43-as főútvonal mentén, Szegedtől és Makótól közel azonos távolságban fekszik. E földrajzi-közlekedési helyzete mindkét városból gyorsan elérhetővé teszi. Vasúti kapcsolata is biztosított Szeged, illetve Mezőhegyes felé. E fekvése kedvez a gazdasági fejlődésnek, a kereskedelem és szolgáltató szektor megerősödésének, a nemzetközi áruforgalomban való részvételnek. Határában található a Maros, és vele a Körös-Maros Nemzeti Park területe, amely természeti és idegenforgalmi érték is egyben.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.forraskut.hu
Lakosság száma: 2184 fő
Belterület: 700 ha
Külterület: 2964 ha

Az egykori kiskundorozsmai határból önállóvá vált tanyaközség a szeged-kiskunmajsai út mentén fekszik, így jelentős tranzitforgalom halad át rajta, amely a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődését segítheti elő. A falu infrastruktúrája folyamatosan fejlődik: víz, villany, gáz, és telefonhálózata a belterületen közel teljesen kiépített, cél a külterület infrastrukturális ellátásának hatékony megoldása is. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó, jellemző ágazatai a kertészet és a szántóföldi növénytermesztés. A községben magánvállalkozásban működő baromfitelep található.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.kelebia.hu
Lakosság száma: 2432 fő
Belterület: 100 ha
Külterület: 6670 ha

Kelebia Bács-Kiskun megye délkeleti sarkában fekvő határ menti község. Legközelebbi város a 12 km-re lévő szerbiai Szabadka. Magyar területen: keleti irányban 48 km-re Szeged, nyugati irányban 48 km-re Baja, északnyugati irányban 28 km-re Kiskunhalas, délnyugatra 24 km-re Bácsalmás és a megyeszékhely Kecskemét 110 km-re. Budapest-Kelebia nemzetközi vasútvonal végállomása, 1921-től nemzetközi határátkelőhely.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.kistelek.hu
Lakosság száma: 7857 fő
Belterület: 422 ha
Külterület: 6497 ha

Az 1989-ben városi rangot nyert település a kistérség dinamikusan fejlődő központja. Fejlődését rendkívül kedvező földrajzi fekvése alapozza meg: a jelentős forgalmat lebonyolító E75-ös nemzetközi főútvonal mentén helyezkedik el. A környező településekhez kelet-nyugat irányú úthálózat kapcsolja. A Szeged-Budapest vasútvonal vasúti kapcsolatait is biztosítja. A kisváros Szegedtől 29, Kecskeméttől 58 km-re helyezkedik el. Tranzitszerepe kedvez a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődéséhez. Iparát több jelentősebb üzem: a kábelgyár, a sajtüzem és a tejüzem jellemzi. Mellettük magánvállalkozásban lakatosüzem és gépalkatrész-gyártás működik. Mezőgazdasága hagyományosan erős, melyben az intenzív kultúrák, elsősorban a szőlőtermesztés játszik domináns szerepet. Infrastruktúrája gyors ütemben fejlődik. Városi szolgáltatásai központi szerepét erősítik. Gimnáziuma és szakközépiskolája magas színvonalú képzést tesz lehetővé. Idegenforgalma az átmenő forgalom és a természeti értékek kínálta lehetőségekre épül, a városban szálloda, kemping várja a látogatót.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.kiszombor.hu
Lakosság száma: 4391 fő
Belterület: 350 ha
Külterület: 6233 ha

Az egykori mezőváros ma fejlődőképes község. Földrajzi-közlekedési fekvése rendkívül kedvező: a 43-as főútvonal mentén, Makó közvetlen közelében helyezkedik el. Így Makó gyorsan, de Szeged és a nagylaki határátkelőhely is könnyedén elérhető. Vasútvonala Szegeddel és Mezőhegyessel kapcsolja össze. A tervezett közlekedési infrastrukturális fejlesztések jelentősen felértékelik: a kiszombori határátkelőhely Szeged és Temesvár közvetlen összeköttetését fogja biztosítani, a község nemzetközi forgalmi szerepének számottevő növekedésével. Infrastruktúrája a térségben az egyik legfejlettebb. Mezőgazdasága a szántóföldi növénytermesztésre épül, hagymatermesztése ma is meghatározó. A termelés szakmai színvonalát, kutatási hátterét a Gabona Kutató Intézet kutatóállomása és kísérleti terei biztosítják. Természeti és idegenforgalmi érték a Körös-Maros Nemzeti Park a közeli Maros árterével. Emellett műemlékekben is gazdag a falu: Árpád kori körtemploma és kastélya egyaránt kínál látnivalót.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.klarafalva.hu
Lakosság száma: 514 fő
Belterület: 53 ha
Külterület: 856 ha

Klárafalva a 43-as nemzetközi főútvonal mentén, Szeged és Makó között, tőlük közel egyenlő távolságban helyezkedik el. Közúti kapcsolatai mellett vasúti összeköttetéssel is rendelkezik Szeged és Mezőhegyes felé. Fejlődését e kedvező közlekedési-földrajzi fekvés nagy mértékben elősegíti. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Gazdaságában hagyományosan a mezőgazdaság a meghatározó. Korábban dohánytermesztése, később hagymatermesztése vált jelentőssé, és ma is a szántóföldi kultúrák, elsősorban a korai burgonya, a fokhagyma, a vöröshagyma termesztése dominál. A Maros mellett helyezkedik el, a Körös-Maros Nemzeti Park részévé nyilvánított folyó a természetvédelem mellett az idegenforgalom fejlődésének is kedvez.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.kubekhaza.hu
Lakosság száma: 1484 fő
Belterület: 152 ha
Külterület: 2578 ha

A Szegedtől 20 km-re, a magyar, román és jugoszláv határ találkozásánál fekvő falut1844-ben alapították, kezdetben dohánykertészek lakták. Mezőgazdasági jellegét máig megtartotta, gazdasága ma is elsősorban a szántóföldi növénytermesztésre és az arratámaszkodó állattenyésztésre épül, de jelentős a kertészeti: zöldség-, hagyma- és gyógynövénytermesztés is. Bár továbbra is jelentős a faluban a Szegedre ingázók száma, a munkanélküliség (12%) magas. A község Szeged vonzáskörzetébe tartozik, de egyre erősebb kapcsolatok fűzik Makóhoz és a makói térséghez. A falu fejlődését nagymértékben előmozdíthatja a tervezett magyar-román határátkelőhely. Szimbolikus jelentőségű a falu határában álló hármashatár-emlékműnél évente megrendezésre kerülő hármashatár-találkozó, amely a három ország és három nép közeledését, és együttműködési igényét fejezi ki.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.morahalom.hu
Lakosság száma: 5749 fő
Belterület: 311 ha
Külterület: 8003 ha

Mórahalom mint a térség egyetlen városa a lakosságnak és a befektetőknek is szélesebb lehetőségeket kínál. A kistérség legdinamikusabban fejlődő és legnépesebb településén városi szintű oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és kereskedelmi ellátás szolgálja a lakosság igényeit. Közműhálózata teljes, az 55-ös út melletti fekvésénél, Szegedhez és a röszkei határátkelőhöz való közelségénél fogva elérhetősége a kistérségben a legjobb. Ezen adottságai és fejlett mezőgazdaságára építhető potenciális élelmiszeripari, ipari fejlődése alapján kapta meg 1997-ben az Ipari-, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumtól az „Ipari Park” címet és alakította ki azt a 12 ha-os belterületi ingatlant, amely a Homokhát Térségi Agrár-Ipari Parknak ad helyet. Ennek különlegessége, hogy az országban egyedülálló módon elsősorban a mezőgazdasághoz kötődő iparágak fejlesztését, térségbe vonzását kívánja elősegíteni. Ugyanakkor ideális feltételeket biztosít olyan egyéb iparágaknak is, mint az elektronika, gépgyártás, vagy a csomagolóanyag-gyártás. Emellett fejlesztési cél a mezőgazdasági integráció teljes vertikumának kialakítása, az informatikai és telekommunikációs fejlesztés, az idegenforgalom, az oktatás és a szakképzés fejlesztése. A város hagyományosan fejlett, az intenzív kultúrákra épülő mezőgazdasággal, ahhoz kapcsolódóan mezőgazdasági szakiskolával rendelkezik. Termálvize és fürdője az idegenforgalomban hasznosítható. Ezt segíti, hogy 1998-ban itt nyílt meg a kistérségi Tourinform Iroda.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.opusztaszer.hu
Lakosság száma: 2130 fő
Belterület: 123 ha
Külterület: 5828 ha

A Pallavicini család egykori birtokán, uradalmi központként jött létre a mai település. Tanyái számban már megritkultak, de ma is a település jellegzetes részei. A falu a szeged-csongrádi út mentén helyezkedik el, Balástya felől az E75-ös útról is gyorsan elérhető. Infrastruktúra hálózatának kiépítése, fejlesztése folyamatos. Balástyával kerékpárút is összeköti. Gazdaságában hagyományosan a mezőgazdaság a meghatározó. Idegenforgalma kiemelkedő: a Nemzeti Történeti Emlékpark, amelyben a világhírű, a magyar honfoglalást megörökítő Feszty-körkép, szabadtéri néprajzi múzeum, monostorrom vonz évente sok ezer látogatót. Az emlékpark mellett kemping és fogadó is található. A község jelentős területén erdő van, amely a környező homoki tájjal, a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe tartozó pusztával jelentős természeti érték.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.asotthalom.hu
Lakosság száma: 873 fő
Belterület: 71 ha
Külterület: 3020 ha

A kistérség egyik legrégibb települése ma mindössze 842 lakosú, de a tanyáira való kiköltözés állandó és folyamatos. Mezőgazdaságában a spárgatermesztés kitüntetett szerepet kap. Hagyományos mezőgazdálkodási kultúrája mellett kitűnő adottságokkal rendelkezik az idegenforgalom területén: 20 ha-os fenyőerdője közepén tökéletes kikapcsolódást nyújtó vendégház és camping áll. Itt a vadászat lehetősége is biztosított. Jelentős fejlesztési potenciál a falu termálvízkincsének feltárása és hasznosítása.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.pusztamerges.hu
Lakosság száma: 1285 fő
Belterület: 1301 ha
Külterület: 2937 ha

A középkori gyökerekkel rendelkezõ falu 1902-ben, a homoki szõlõtelepítéshez kapcsolódóan népesült be ismét. Fejlett szõlõgazdaságát, borászatát az ekkor meghonosított homoki termelési kultúra alapozta meg. Korábbi helyzetéhez képest a község az utóbbi 8 évben jelentõs fejlõdést ért el. Ennek elismerésére már 1993-ban megkapta az Expo-börze közönségdíját, 1997-ben pedig az európai települések Oscar-díját is. Fejlõdõ, közvetlen külföldi kapcsolatokra is épülõ falusi-tanyai turizmust tart fenn. Idegenforgalmát tanyavilága, az itt élõ emberek vendégszeretete, a homoki táj, a pusztamérgesi bor alapozza meg. Felkarolására az önkormányzat idegenforgalmi irodát mûködtet. Emellett 1992-ben olasz beruházásban szárnyas vágóhíd épült, amely munkát ad az itt élõknek. A németországi Észak-Rajna-Vesztfália Tartomány és kisebb részben a megyei önkormányzat támogatásából korszerû iskola létesült a faluban, amely a kistérségben egyedül gimnáziumi és szakközépiskolai képzést is biztosít. Ez utóbbi keretében idegenforgalmi szakképzést, szakiskolai formában pedig mezõgazdasági szakképzést folytat.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.pusztaszer.hu
Lakosság száma: 1783 fő
Belterület: 510 ha
Külterület: 7383 ha

A korábban Kistelekhez tartozó község 1934-ben vált önállóvá. Jellegzetes tanyás település, sűrűn lakott tanyavilággal. Legkönnyebben az E75-ös út felől érhető el. Gazdasága a mezőgazdaságra épül, homoki gazdálkodásában a szőlő- és gyümölcstermesztés, a szántóföldi kultúrák termesztése, a zöldségtermesztés a meghatározó. A faluban paprika- és zöldségfeldolgozó működik. Infrastruktúrája közepesen fejlett. Munkanélkülisége a megyei és kistérségi átlag alatt van (6,1%,1998.). Idegenforgalmát a hagyományos életformát őrző tanyavilág, a védett természeti értékek: a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzethez tartozó Büdösszék-tó, több kisebb szikes tó és a körülöttük lévő puszták, a magyar honfoglalás emlékműve, a mellette működő képzőművészeti alkotóház, az erdők és velük a vadászat lehetősége alapozhatja meg. A Pusztaszer-Ópusztaszer összekötő út tervezett megépítése ennek fejlődését is előmozdíthatja.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.roszke.hu
Lakosság száma: 2950 fő
Belterület: 185 ha
Külterület: 3478 ha

A középkori gyökerekkel rendelkező falu a Jugoszláv határ mellett helyezkedik el. Közúti határátkelőhelye jelentős nemzetközi forgalmat bonyolít le, vasúti átkelőhelye Szeged és Szabadka között teremt közvetlen vasúti kapcsolatot. A tranzitforgalom és a megközelíthetőség kedvez a község fejlődésének: így a helyi vállalkozások mellett több nagy vállalat is üzemet létesített a faluban. A fejlett mezőgazdasági kultúrára – amelyben a fűszerpaprika termesztés, a szántóföldi növénytermesztés és a zöldséghajtatás dominál – magas színvonalú élelmiszeripar települt, így a feldolgozás helyben biztosított. Ez munkalehetőséget is jelent az itt lakóknak. A faluban kemping, fogadó, étterem található. Tanyavilága a falusi turizmus, a Gyálai Holt-Tisza pedig – tervezett rehabilitációja után – a horgászat számára biztosít kedvező feltételeket.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.ruzsa.hu
Lakosság száma: 2901 fő
Belterület: 187 ha
Külterület: 8281 ha

Az 1950-ben önállósult tanyaközség a kistérség legkiterjedtebb tanyavilágával és legnagyobb erdőjével, egyben legszebb kirándulóhelyével rendelkezik. Belterületi infrastruktúrája fejlett: víz-, villany-, gáz- és telefonellátása teljes, cél a szennyvízelvezetés és kezelés, valamint a hulladékkezelés és elhelyezés megoldása. Regionális jelentőségű a falu 1883-ban létesült erdészeti szakmunkásképző iskolája. A község erdői mellett jellegzetes homoki boráról híres. Gazdasági fejlődését mutatja a település központjában épülő kereskedelmi-szolgáltatási centrum. Mezőgazdaságára szövetkezeti konzervüzem és korszerű hűtőház települt. Jelentős idegenforgalmi vonzerővel bír az ásotthalmi erdő, amely mellett camping és fogadó is található. Hasznosítását a falu termálvizes fürdője is erősíti. További fejlesztési célok a falusi-tanyai turizmus fellendítése, valamint a társadalmi és gazdasági kapcsolatok fejlődését is jelentő ásotthalmi határátkelőhely megnyitása Jugoszlávia felé.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.sandorfalva.hu
Lakosság száma: 7717 fő
Belterület: 471 ha
Külterület: 5106 ha

A kistérség legnépesebb és egyik legdinamikusabban fejlődő települése az egykori Pallavicini-uradalomból szerveződött önálló faluvá. A Szegedet Csongráddal összekötő út mentén helyezkedik el, de a forgalmas E75-ös út felől is közvetlenül elérhető. Fejlődését elsősorban Szegedhez közeli fekvésének köszönheti, amelynek következtében népessége a megye egyes városainak népességét is meghaladja. Gazdaságában a mezőgazdaság, elsősorban a szántóföldi kultúrák termesztése a meghatározó. Hagyományos háziipara mellett gépipari üzem is működik a faluban. A község jelentős területe a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része, így szikes pusztái és homoki erdője védett természeti értékek.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.szatymaz.hu
Lakosság száma: 4027 fő
Belterület: 176 ha
Külterület: 5196 ha

A szegedi határból 1950-ben önállósult tanyaközség a forgalmas E75-ös út, illetve a Budapest-Szeged vasúti fővonal mentén, Szegedtől mintegy 16 km-re fekszik. Tanyavilága ma is jelentős. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó: őszibarack termesztése Európa-hírű, általánosan a gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint a hajtatott zöldségtermesztés és fólia alatti virágtermesztés jellemzi. A termelést magángazdaságok végzik, de a termelők szövetkezésével beszerző-értékesítő szövetkezet is alakult . A mezőgazdaság fejlesztése és koordinálása érdekében sokattesz a helyi Gazdakör, amely bemutató gazdaságokat is kialakított. A községben egy francia vetőmagtermelő vállalat is telephelyet létesített. A falu infrastrukturális ellátottsága jó színvonalú és az önkormányzat beruházásai következtében folyamatosan fejlődik. A község idegenforgalmát kemping és lovastanya segíti. A lakossági önszerveződés erejét jelzi, hogy a helyi vállalkozók megalakították a Vállalkozók Klubját, amely az önkormányzati vezetéssel is jó kapcsolatot tudott kialakítani.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.szegedvaros.hu
Lakosság száma: 173820 fő
Belterület: 5200 ha
Külterület: 31500 ha

Szeged mint Csongrád megye székhelye és a dél-alföldi régió meghatározó központja egyedülálló adottságokkal és fejlődési potenciállal rendelkezik. Kedvező földrajzi fekvése következtében mindig is fontos kereskedelmi központ volt, így vált mára 180000 lakosú nagyvárossá. Gazdasági életében a kereskedelem ma is meghatározó ágazat, a vezető multinacionális cégek beruházásai következtében a helyi kereskedelem mellett többfunkciós bevásárló centrumok épültek és épülnek a városban. A pénzügyi szféra erősödő jelenléte kedvez a gazdasági fejlődésnek is. A város meghatározó ágazata a kereskedelem és a fejlett szolgáltató szektor mellett hagyományosan a feldolgozóipar, különösen az élelmiszeripar, a textil- és ruházati ipar, a bőr- és cipőipar, valamint a vegyipar, gépipar és építőipar. Mezőgazdasága is fejlett, melyre a szántóföldi növénytermesztés, a fűszerpaprika termesztés és más kertészeti kultúrák jellemzőek. Kiskundorozsmán zöldség nagybani piac működik, Szeged-Szentmihály határában pedig korszerű nagybani virágpiac létesült. A megyei és regionális energiaszolgáltató vállalatok központja is a város. A vállalkozások számát tekintve a megyei vállalkozások meghatározó hányada: mintegy 61%-a Szegeden működik. A széles körű közlekedési kapcsolatok: a közúti, a vasúti, a légi és vízi közlekedés feltételei, a kiskundorozsmai RO-LA terminál, a logisztikai szerepkör e gazdasági központi szerepkört tovább erősíti. A fejlett gazdasági és gazdasági infrastrukturális feltételek mellett a város oktatási és kutatási bázisa is kiemelkedő, amely kedvező feltételeket teremt az innováció fogadásához és közvetítéséhez. A város regionális szerepköre az innováció- és technológiatranszfer tekintetében különösen jelentős. A gazdasági fejlődés mellett az oktatás, felsőoktatás és kutatás az a stratégiai ágazat, amely a város dinamikus fejlődését biztosítani, regionális – a Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió esetében is érvényesíthető – szerepkörének bővülését megalapozza. A város kulturális és sportélete ugyancsak gazdag, a város múltjának és adottságainak megfelelően hagyományosan magas színvonalú, melyre idegenforgalmát is alapozni lehet. Védett természeti értéke a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe sorolt Fehér-tó – amelynek madárvilága páratlanul gazdag – és a Maros ártere, amely a Körös-Maros Nemzeti Park része. A város fontos földtani értéke a geotermikus energia, amelyre gyógyfürdők épültek, és palackozható ásványvizet is szolgáltat. Emellett gazdag a szénhidrogén – kőolaj, földgáz – készlete is.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.tiszasziget.hu
Lakosság száma: 1662 fő
Belterület: 182 ha
Külterület: 2508 ha

A XIX. században dohánykertészekből telepített falu a Jugoszláv határ mellett helyezkedik el. E fekvése következtében közúti határátkelőhely nyílt a községben, amely a nemzetközi személyforgalom lebonyolítását teszi lehetővé. A község nevezetessége, hogy határában található Magyarország legmélyebb pontja (75,8 m tszf. magasság), amelyet kis emlékoszlop jelöl. A falu gazdasági életében a mezőgazdaság a meghatározó, a termelést a ma is működő szövetkezet mellett nagyszámú magángazdaság végzi. A kedvező talajadottságok következtében a termelési szerkezetben a szántóföldi növénytermesztés dominál, a szövetkezet pedig szarvasmarhatelepet tart fenn.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.tompa.hu
Lakosság száma: 4295 fő
Belterület: 300 ha
Külterület: 8157 ha

Tompa közel ötezer lelket számláló, nagy forgalmú nemzetközi közúti határátkelővel rendelkező város a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye déli részén, Felső-Bácskában. Tompa településtörténete egészen az i. e. időkre nyúlik vissza, hiszen Kr. e. I. század második felében már éltek e területen különböző népek. Tompa területén több hun-kori temetőt találtak. Tompa, mint férfinév már 1055-től előfordult. A névadó esetleg Tompa László kun-kapitány lehetett, akit 1370-ben említenek egy oklevélben. 1439-ben Albert király a települést és környékét – Szabadkát, Kiskunhalast és Madarast – Hunyadi Jánosnak adta zálogba. 1572-től a település Szabadkához tartozott, Tompa-pusztának hívták. Tompa önálló története a trianoni békeszerződést követően vette kezdetét. Az új országhatár elvágta a pusztát addigi anyavárosától, ezért 1922-ben önálló községgé szervezték és Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták. A település 2004. július 1-jén városi rangot kapott.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.ujszentivan.hu
Lakosság száma: 1468 fő
Belterület: 84 ha
Külterület: 1466 ha

A Szeged belterületi határától mindössze 1 km-re, a tiszaszigeti határátkelőhelyhez vezető út mentén elhelyezkedő település népessége e kedvező fekvés következtében lendületesen gyarapodik. Ennek látványos jele, hogy az elmúlt években új házak sora épült fel a községben. A falu a XVIII.-XIX. században népesült be szerb és magyar lakossággal, és e nemzetiségi összetételt ma is őrzi. Gazdaságában a mezőgazdaság a meghatározó: a termelést szántóföldi kultúrák és az állattenyésztés jellemzi, így szövetkezeti sertés- és baromfitelep is található a faluban. A helyi lakosság foglalkoztatásában emellett a Szegedre történő ingázás is meghatározó szerepet játszik.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.ulles.hu
Lakosság száma: 3270 fő
Belterület: 211 ha
Külterület: 4777 ha

A szeged-kiskunhalasi út mellett fekvő tanyaközség Kiskundorozsma egykori határából vált önálló településsé. Az egykori – főként legeltetéssel hasznosított – puszta jelenleg is elsősorban mezőgazdasági terület. A mezőgazdasági termelést ma már döntően magángazdaságok végzik, de kezdeményezés történt új típusú szövetkezet létrehozására is. Mezőgazdasága a szántóföldi növénytermesztésre, kisebb mértékben a szántóföldi zöldségtermesztésre, és az állattartásra épül, de jelentős szőlő- és gyümölcstermesztése is. Tanyavilága ma is jelentős, népességének mintegy 30%-a ma is a külterületen él. A község geotermikus energiában gazdag és szénhidrogén kincse is számottevő.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.zakanyszek.hu
Lakosság száma: 2808 fő
Belterület: 392 ha
Külterület: 6210 ha

Zákányszék tipikus mezőgazdasági jellegű település, kiterjedt tanyavilággal. Kommunális infrastruktúrája sokat javult, fejlesztésre elsősorban a csatornázás terén szorul. A község fejlett mezőgazdasággal rendelkezik, melyben az intenzív kultúrák – a szőlő-, a gyümölcs-, a hajtatott zöldségtermesztés – egyre meghatározóbbak. A tárolás, raktározás feltételeit jelentősen javítja a faluban létesült korszerű hűtőház. Szegedhez közeli fekvése gazdasági fejlődését nagy mértékben elősegíti.

Főbb adatok:
Webhely: http://www.zsombo.hu
Lakosság száma: 2901 fő
Belterület: 66 ha
Külterület: 2622 ha

A kiskundorozsmai határból szerveződött tanyaközség Szegedtől mindössze 20 km-re, a szeged-kiskunmajsai út mentén fekszik. Tipikus tanyás község, népességének 41%-a tanyai lakos. A település hagyományosan mezőgazdasági jellegű, bár átmenő forgalma kedvez a kereskedelem és a szolgáltatások fejlődésének is. Mezőgazdaságában a szántóföldi növénytermesztés és zöldségtermesztés, a fólia alatti zöldséghajtatás és virágtermesztés, a gyümölcs- és szőlőtermesztés jellemző. A falu dinamikusan fejlődik: infrastrukturális ellátottsága magas színvonalú. Az oktatás és a sport támogatására is sokat áldoz az önkormányzat. A népesség alakulását ma is jellemző folyamat a Szegedről való kiköltözés. A község védett természeti értékei a 22 ha-os zsombói erdő és a zsombói ősláp. A faluban lovaglási, az erdőben vadászati lehetőség van, így a község adottságai a falusi turizmus fejlődésének is kedveznek.