Hulladéklerakók Rekultivációja
Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program

KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012

A projektről:

A „Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja” című KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 projektben a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával több, mint két és fél milliárd forintból valósul meg 27 bezárt települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációja.
A projekt elsődleges célkitűzése a fenntartható fejlődés biztosítása. A korábban már bezárt hulladéklerakókat az alábbi településeken számolják fel: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó.

Kapcsolat:

Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 6728 Szeged, Városgazda sor 1. Tel.: (62) 777-270Fax: (62) 777-271 www.dhgt.hu

TECHNOPLUS Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft.
1142 Budapest, Ráskay Lea u. 77.
Tel.: (1) 221-7450;
Tel.:/fax: (1) 251-0823
E-mail: titkarsag@technoplus.t-online.hu
www.technoplus.t-online.hu

EUCON Konzorcium
(vezető: EUROUT Kft.)

1143 Budapest, Zászlós u. 18.
Tel.: (1) 220-4943
Fax: (1) 220-4956
E-mail: info@eurout.hu
www.eurout.hu

AS Szeged Konzorcium
(vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.)

4024 Debrecen, Vígkedvű Mihály u. 7.
Tel.: (52) 563-929, (52) 563-930,
Fax: (52) 563-922
E-mail: aksd@aksd.hu
www.aksd.hu

Factory Creative Studio Kft.
6723 Szeged, József A. sgt. 55.
Tel.: (62) 559-050
Fax: (62) 559-053
Budapesti kirendeltség: 1062 Budapest, Teréz krt. 55-57
E-mail: pr@factory.co.hu
www.factory.co.hu

A projektről

A „Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja” című KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 projektben a Környezet és Energia Operatív Program támogatásával több, mint két és fél milliárd forintból valósul meg 27 bezárt települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációja.
A projekt elsődleges célkitűzése a fenntartható fejlődés biztosítása. A korábban már bezárt hulladéklerakókat az alábbi településeken számolják fel: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó,

A fenntartható fejlődés célkitűzéseit és megvalósítását szolgáló feladatokat az európai uniós és a hazai szabályozás is különböző stratégiai dokumentumokban rögzítette.

Az európai uniós támogatási források felhasználásával is biztosítani kell az Európai Unió és a hazai szabályozás stratégiai dokumentumaiban foglaltak teljesülését.

A települési kommunális szilárdhulladék-lerakók közül azokat, amelyek nem felelnek meg az EU hulladéklerakókra vonatkozó 1999. április 26-i 1999/31/EK irányelvében és 2003/33/EK határozatában megfogalmazott előírásoknak, a 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet alapján be kellett zárni. Az Európai Unió által elfogadott irányelvnek és a hazai szabályozásnak a célja az, hogy a működő lerakók olyan műszaki és működési követelményeknek feleljenek meg, amelyek csökkentik, vagy megakadályozzák a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A szabályzási feltételeknek nem megfelelő, bezárt, felhagyott lerakókat pedig rekultiválni kell, megszüntetve az esetleges későbbi környezet szennyezésüket, a természetes vízbázis védelmét is szem előtt tartva.

A jól megtervezett és kivitelezett rekultiváció nemcsak a környezet- és természet károsodásának elkerülése szempontjából fontos, hanem közegészségügyi érdekek is motiválják. A rekultiváció megvalósításával elkerülhető ezen környezeti elemek szennyeződése, melyek egészségünkre is hatással lehetnek. A környezetei elemek közül, az élet létének alapkövét, a víz védelmét fontos kiemelnünk.

A projekt előzményei, a megvalósítás szervezeti keretei

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 33 konzorciumi település élén 1999-ben sikeresen pályázott uniós forrásokra a térség hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása érdekében. A 2000/HU/16/PE/005 számú „Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja” elnevezésű Kohéziós Alap projekt, tartalmazta mindazon korszerű hulladékgazdálkodási technológiai elemeket, melyek lehetőséget nyújtottak a térségnek a környezetvédelmi feltételeknek megfelelő hulladékkezelési rendszer kialakítására.

A projekt elhúzódása, valamint a költségtúllépések miatt a rekultivációs munkálatok megkezdésére, elvégzésére nem volt lehetőség az ISPA projekt keretében.

A rekultivációs pályázatot a Kormány által 2008-ban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fogadta be.
A projekt finanszírozását az EU és a Magyar kormány vállalta, a Kedvezményezett Társulást egyéni költség nem terheli.
A rekultivációs program – pályázatban is megfogalmazott – alapvető célja a bezárt, felhagyott települési szilárd hulladéklerakók felszámolása illetve megfelelő műszaki védelemmel történő ellátása, annak érdekében, hogy környezeti kockázatukat a minimálisra csökkentsék.
A kétlépcsős pályázat első fordulójára vonatkozó pályázati dokumentáció 2008.03.27-én került benyújtásra a KvVM FI felé.
2008. április 25-én megalakult a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, hogy tagönkormányzatai együttesen pályázzanak a KEOP részeként a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programra (KEOP-2.3.0).

 Az Önkormányzati Társulás alapítói (262 000 lakos):
  • Algyő Nagyközség Önkormányzata,
  • Ásotthalom Község Önkormányzata,
  • Baks Község Önkormányzata,
  • Balástya Község Önkormányzata,
  • Balotaszállás Község Önkormányzata,
  • Bordány Község Önkormányzata,
  • Csengele Község Önkormányzata,
  • Deszk Község Önkormányzata,
  • Dóc Község Önkormányzata,
  • Domaszék Község Önkormányzata,
  • Ferencszállás Község Önkormányzata,
  • Forráskút Község Önkormányzata,
  • Kelebia Község Önkormányzata,
  • Kistelek Város Önkormányzata,
  • Kiszombor Nagyközség Önkormányzata,
  • Klárafalva Község Önkormányzata,
  • Kübekháza Község Önkormányzata,
  • Mórahalom Város Önkormányzata,
  • Ópusztaszer Község Önkormányzata,
  • Öttömös Község Önkormányzata,
  • Pusztamérges Község Önkormányzata,
  • Röszke Község Önkormányzata,
  • Ruzsa Község Önkormányzata,
  • Sándorfalva Város Önkormányzata,
  • Szatymaz Község Önkormányzata,
  • Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata,
  • Tiszasziget Község Önkormányzata,
  • Tompa Város Önkormányzata,
  • Újszentiván Község Önkormányzata,
  • Üllés Község Önkormányzata,
  • Zákányszék Község Önkormányzata,
  • Zsombó Község Önkormányzata.

2009. június 19-én került benyújtásra a pályázatra vonatkozó Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és a második fordulós pályázat.

A rekultivációs pályázat támogatását 2009. december 23-án az Irányító Hatóság támogatásra érdemesnek ítélte, az erről szóló értesítést 2010. január 4-én kapta meg a Társulás. A projekt megvalósulásához megnyert támogatás KvVM FI által csökkentett összege bruttó 2 790 266 194 Forint

A támogatási szerződés 2010.03.19-én került aláírásra. A Társulást önrész, költség nem terheli.

A projekt tartalma

A „Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program, Hulladéklerakók rekultivációja” című KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 azonosító számú projekt kivitelezés költségeinek összértéke nettó 1 517 224 502 forint.

A projekt megvalósítása során a térség 26 településén 27 bezárt, már nem működő települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjára kerül sor az alábbi településeken:
Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó.

A projekt megvalósítása az alábbi 4 közbeszerzési eljárás sikeres lebonyolítása után kezdődhetett meg:
1 .Kommunikációs és tájékoztatás (PR)
2. Projektmenedzsment (PIU)
3. Mérnök szervezet
4. Kivitelezés

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás a Kbt.-re, valamint a térségekre való tekintettel három különálló rész-ajánlattétel keretében került meghirdetésre az alábbi felbontásban:
1.rész: Algyő, Bordány, Deszk Forráskút, Kiszombor Röszke, Szatymaz, Üllés, Zsombó
2.rész: Baks, Balástya, Csengele, Dóc Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer
3.rész: Ásotthalom, Balotaszállás, Domaszék, Kelebia, Mórahalom Öttömös régi és új, Pusztamérges, Ruzsa, Tompa, Zákányszék

A Kivitelezésre kiírt közbeszerzési eljárás nyertesének mind a három rész-ajánlat tekintetében az AS Szeged Konzorcium ajánlata került kihirdetésre. A szerződések (1.rész, 2,rész, 3.rész.) aláírása 2011. április 19-én történt meg.

A rekultiváció megvalósítása és várható hatásai

A rekultiváció a nem megfelelő műszaki védelemmel épített, bezárt hulladéklerakó vagy hulladék elhelyezésére használt terület környezeti veszélyességének csökkentése műszaki védelem utólagos kiépítésével, továbbá utógondozásával.

A lerakók rekultivációja, a felső lezárás kialakítása a hatályos jogszabályban foglaltak szerint történik.

A hulladéktest formázása során alkalmassá kell tenni azt a záróréteg fogadására, hogy a vegetációs réteg megvalósítása után a terület tájképi megjelenése a lehető leggyorsabban közelítse meg a lerakó léte előtti terepadottságokat.

A hulladéklerakó felszínére jutó csapadékvíz lehető leggyorsabb elvezetése érdekében a hulladéklerakó felszínének megfelelő lejtéssel történő kialakítása és a meglévő hulladék átrendezése mellett a hulladék felszínének tömörítését kell elvégezni.

A hulladéklerakó rekultivációját végleges felszíni záróréteg rendszer kialakításával egy, vagy átmeneti felszíni záróréteg kialakításával két ütemben kell elvégezni.
A rekultivált helyszínekre vonatkozóan a környezetvédelmi hatóságok változó időtartamban, 20-30 évre, utógondozási kötelezettséget írhatnak elő, amely során meghatározott tartalmú és gyakoriságú környezeti monitoring tevékenységet, adatszolgáltatást és fenntartási munkákat kell végezni.

A rekultiváció műszaki tartalma a projekt területén

A projekt területén a rekultivációs munkálatok az alábbi egyszerűsített műszaki tartalommal fognak megvalósulni:

a)  Helyben történő rekultiváció

  • hulladék depóniába rendezése, tömörítése
  • rézsűk, valamint a felső szigetelési rétegrend kialakítása (csapadék bejutásának és ezzel a környezetszennyezés, talajvízszennyezés megakadályozása)
  • talajvízfigyelő kutak kialakítása
  • növényzet helyreállítása: füvesítés, véderdő kialakítása

b)  Teljes elszállítással megvalósuló rekultiváció (Baks, Dóc):

  • hulladék rostálása, elszállítása
  • humusz terítés
  • növényzet helyreállítása: füvesítés, véderdő kialakítása.

A települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjának környezetjavító hatása várható, amiatt hogy:

  • A lerakók talajvízszennyező hatását a rekultiváció során kiépítendő felületi záróréteg és vízelvezetés gyakorlatilag megszünteti, az átszivárgó csapadék által kioldott vízszennyező anyagok nem kerülnek többé a talajvízbe.
  • A korábbi vízszennyeződések kockázata mérséklődik.
  • A rekultiváció végrehajtásával a települési és a természeti környezet tájérték-növekedése várható.

A projektben résztvevő szervezetek

  • Kedvezményezett: Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás
  • Projektmendzsment szervezet: Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft.
  • PR és Kommunikáció: Factory Creative Studio Kft. Integrált Kommunikációs Ügynökség
  • Mérnök szervezet: EUCON Konczorcium (vezető: EUROT Kft.)
  • Kivitelező: AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.)
  • Koordináló, tanácsadó szervezet: Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.

A projekt a kezdetektől, beszámoló 1999-2011
Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a 33 konzorciumi település élén 1999-ben sikeresen pályázott uniós forrásokra a térség hulladékgazdálkodási problémáinak megoldása érdekében. A 2000/HU/16/P/PE/005 számú „Szeged Regionális Hulladékgazdálkodási Programja” elnevezésű Kohéziós Alap projekt tartalmazta mindazon korszerű hulladékgazdálkodási technológiai elemeket mely lehetőséget nyújtott térségünk felzárkóztatására.

A projekt az alábbi elemek megvalósítását tartalmazta:

  • meglévő hulladéklerakó telep szigetelése, modernizációja,
  • komposztáló telep létesítése,
  • csurgalékvíz tisztító telep kialakítása,
  • építési és bontási hulladékkezelő telep,
  • kiegészítő létesítmények,
  • 72 db hulladékgyűjtő sziget,
  • 29 db hulladékgyűjtő udvar,
  • speciális hulladékgyűjtésre alkalmas eszközök, szállítójárművek beszerzése,
  • 27 db települési hulladéklerakó rekultivációja.

A projekt elhúzódása és a költségtúllépések miatt a rekultivációs munkálatok megkezdésére valamint elvégzésére nem volt lehetőség. A rekultivációs munkálatok tárgyi projektből kikerülése érdekében megbontási kérelem került benyújtásra a KvVMFI felé.

A megbontási kérelmet a Minisztérium az NFH hozzájárulásával 2006. február 13-án jóváhagyta.

A megbontás után a rekultivációs pályázatot a Kormány által 2008-ban meghirdetett Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) fogadta be.
A projekt finanszírozását az EU és a Magyar kormány vállalta, a Kedvezményezettet egyéni költség nem terheli.

A rekultivációs program alapvető célja a települési szilárd hulladéklerakók felszámolása illetve megfelelő műszaki védelemmel történő ellátása, annak érdekében hogy környezeti kockázatukat a minimálisra csökkentsük.

A kétlépcsős pályázat első fordulójára vonatkozó pályázati dukumentáció 2008.03.27. én került benyújtásra a kvVMFI felé.

2008. április 25-én az elvárásoknak megfelelően megalakult a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás.

A hiánypótlási felhívásokban foglalt kötelezettségek teljesítését követően a pályáztatás első fázisa sikeresen befejeződött, az előkészítésre vonatkozó támogatási szerződés 2008. október 30-án aláírásra került. A projekt bedásának határidelye miatt a Kedvezményezetti szerepet Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat vállalta magára.

A korábbi kedvezményezett felé irányuló minisztériumi elvárásoknak megfelelően a hulladéklerakók a Kedvezményezett, Szeged Megyei Jogú Város tulajdonába kerültek.

A pályázat lebonyolításával párhuzamosan megkezdődött a tárgyi projekt 3 tenderéhez (mérnök, kivitelezési, PR, PIU) kapcsolódó közbeszerzési eljárások, valamint a második fordulós pályázati  anyag összeállítása.

A második fordulós pályázat beadásával egyidőben egy Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányterv (RMT) elkészítése vált szükségessé amely segítségével kíszűrésre kerültek mindazon projektelemek melyek nem élvezhetnek 100 %-ban támogatást.

Sajnálatos módon az új támogatási rendszer igénybevétele valamint a megvalósítás és előkészítés során meghozott Kedvezményezetti döntések miatt új problémák merültek fel:

a, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának 584/2008. (XI.7.) Kgy. sz. határozata alapján a II. fordulós pályázat kedvezményezettjének személye megváltoztatásra kellett, hogy kerüljön.
A pályázó személyének ily módon történő megváltoztatása számos adminisztráció feladat elvégzését tette szükségessé melyek a következőek voltak:

  • II. fordulós pályázati dokumentáció átdolgozása,
  • a lerakók tulajdonjogának rendezése, adás-vételi szerződések megkötése,
  • a meglévő jogerős építési, működési, vízjogi engedélyek módosítása a megváltozott tulajdonviszonyok miatt,
  • PR, Mérnök, Kiviteli tendertervek, ajánlati felhívások átdolgozása, figyelembe véve a Kbt. változásait,
  • A Kedvezményezett személyének megváltozása egy új PIU tender kiírását tett szükségessé.

A kedvezményzetti döntésének megfelelően a pályázat átdolgozásra került, illetve a rekultivációval érintett földterületek 2009 őszével ismételten a települési önkormányzatok tulajdonába kerültek. A tulajdonosváltozás miatti engedélyekben történő változások a vízjogi valamint létesítési rekultivációs engedélyekben maradéktalanul átvezetésre kerültek.

b, A projekt támogatási mértékének megállapításánál és megfelelő műszaki megoldás jóváhagyásánál a minisztérium által 2008 nyarán elfogadott EU támogatási stratégiában foglalt irányelv volt a legmeghatározóbb szempont, mely csak a legköltséghatékonyabb rekultivációs eljárást támogatja.

Az eredeti elképzelések alapján Algyő, Baks, Dóc, Pusztaszer településeken található hulladéklerakó teljes elhordással, míg a fennmaradó 23 hulladéklerakó helyben történő rekultivációval valósult volna meg. A projekt tervezett összköltségvetése elérte a 4,9 milliárd forintot.

A rekultivációs költségek nagy részét a teljes elhordással megvalósítandó rekulivációs munkálatok során képződő ~130 ezer köbméter hulladék elszállításának, valamint ártalmatlanításának költsége tett ki melynek mértéke megközelítette a 2 milliárd forintot.

Áttekintve a jelenleg alkalmazott környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott műszaki megoldásokat, és a szakértők által javasolt költségcsökkentési javaslatokat a projekt műszaki tartalmának megváltoztatása, vagyis Algyő, Baks, Dóc, Pusztaszer és Öttömös „régi” hulladéklerakók helyben történő rekultivációs javaslata mellett döntöttünk.

A műszaki tartalom változáshoz szükséges környezetvédelmi hozzájárulást megkaptuk. A 4 hulladéklerakó telepre vonatkozó engedélyeztetési eljárás lezárult.

2009. június 19-én leadásra került a pályázatra vonatkozó Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány és a második fordulós pályázat.

Algyő, Baks, Dóc, Pusztaszer, Öttömös „régi” hulladéklerakók vonatkozásában a műszaki dokumentációk átdolgozásával, a lerakók helyben történő rekultivációs tervével a KvVM FI szerinti elvárást miszerint a költségeket megközelítően 50%-al csökkenteni kell elértük. Az eredeti 4,8 milliárdos költségvetést a lerakási és szállítási díjakkal mérsékeltük. A beruházás előirányzott költsége ~2,6 milliárd forintra változott.

Az érvényes rekultivációs engedélyek ellenére a második fordulós pályázat beadását követően a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a NATURA 2000 által érintett területekre hivatkozva nem járult hozzá a megváltozott műszaki tartalmú dokumentáció jóváhagyásához, Baks és Dóc hulladéklerakók helyben történő rekultivációjához.
A pályázat értékelésének megkezdését követően KNPI II. fokú eljárás keretében megtámadta az érvényes építési rekultivációs határozatokat illetve nem adta meg Dóc esetében a pályázat formai követelményeinek teljesítéseshez elengedhetetlen tulajdonosi hozzájárulási nyilatkozatot.

2009. szept. 23-án Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság hivatalos helyiségében tárgyalásokat kezdeményeztünk (KNPI, ATIKTVF, KvVM FI, SZKNPKFT) mely során az alábbi megállapítások születtek:

  • a pályázat visszavonásra kell, hogy kerüljön,
  • az új RMT és II. fordulós pályázat valamint az engedélyeztetés költsége a kedvezményezettet terheli,
  • az új műszaki tartalomnak megfelelő pályázat a jelenleg érvényes engedélyekkel kerüljön mihamarabb benyújtásra, az új engedélyek hiánypótlás keretein belül kerüljenek pótlásra,
  • a baksi és dóci hulladéklerakó rekultivációja teljes elszállítással és rostálással kerüljön megvalósításra.

A minőségbiztosítási eljárás hiánypótlásának első fordulóját követően a pályázat visszavonása került 2009. szeptember 24-én.

A pályázat átdolgozást követően ismételten 2009. október 22. kerül beadásra a KvVM FI felé. A hiánypótlás eljárás szakasza lezárult, eleget tettünk mind a formai mind a tartalmi követelményeknek.

A rekultivációs pályázat támogatásáról szóló döntést 2009. december 23-án kapta meg Társaságunk. A megnyert KvVM FI által csökkentett támogatás összege bruttó 2 790 266 194 Ft

A Támogatási szerződés 2010.03.19.-én került aláírásra.

Kedvezményezettet egyéni költség nem terheli.

A megvalósítás 4 tenderben kerül lebonyolításra

  • PIU(projektmenedzsment)
  • PR
  • Mérnök
  • Kiviteli
  • Közbeszerzési tanácsadás
  • Tartalékkeret

Az értesítésben foglalt megvalósításra vonatkozó támogatási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok megküldésre kerültek a KSZ részére.

A tenderek, az ajánlati dokumentációk valamint ajánlati felhívások elkészültek, jelenleg minőségbiztosítás alatt állnak a KvVM FI-nél.

A megvalósítási fázisban négy tender kerül meghirdetésre a PR, a PIU, a Mérnök, valamint a Kiviteli tender.

A kivitelezésre vonatkozó közbeszerzési eljárás a Kbt.-re valamint a térségekre való tekintettel három különálló rész ajánlattétel keretében kerül meghirdetésre, melyek a következők:

  1. Algyő, Bordány, Deszk Forráskút, Kiszombor Röszke, Szatymaz, Üllés, Zsombó,
  2. Baks, Balástya, Csengele, Dóc Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer,
  3. Ásotthalom, Balotaszállás, Domaszék, Kelebia, Mórahalom Öttömös régi és új, Pusztamérges, Ruzsa, Tompa, Zákányszék.

A rekultivációs munkálatok az alábbi egyszerűsített műszaki tartalommal fognak megvalósulni:

a, Helyben történő rekultiváció:

  • hulladék depóniába rendezése, tömörítése,
  • rézsűk valamint a felső szigetelési rétegrend kialakítása (csapadék bejutásának és ezzel a környezetszennyezés, talajvízszennyezés megakadályozása),
  • talajvízfigyelő kutak kialakítása,
  • növényzet helyreállítása: füvesítés, véderdő kilakatása.

b, Teljes elszállítással megvalósuló rekultiváció: (Baks, Dóc):

  • hulladék rostálása, elszállítása,
  • humusz terítés,
  • növényzet helyreállítása: füvesítés, véderdő kilakatása.

Kiviteli szerződések:

  • KEOP_kiviteli_szerzodes_1.pdf
  • KEOP_kiviteli_szerzodes_2.pdf
  • KEOP_kiviteli_szerzodes_3.pdf

Projektszervezetek

Bemutatkozik a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás

Az ISPA Konzorcium tagönkormányzatok által aláírt dokumentumok alapján a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás 2008. március 6.-án megalakult.
A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás tagönkormányzatai együttesen pályáznak a Környezet és Energia Operatív Program részeként a települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programra (KEOP-2.3.0).

A pályázat tartalma:

  • Egyes települési lerakók utólagos rekultivációja,
  • A társulás célja: A tagönkormányzatok részére EU-s színvonalú hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszer biztosítása.
  • Feladatai: Hulladékgazdálkodási problémák megoldása, hulladéklerakók rekultivációja*.
  • *Rekultiváció: Az emberi beavatkozás miatt elpusztult természeti környezet, különösen növényzet tudatos helyreállítása talajjavítással, ültetéssel.
  • Az önkormányzati társulás alapítói (262 000 lakos):
  • Algyő Nagyközség Önkormányzata,
  • Ásotthalom Község Önkormányzata,
  • Baks Község Önkormányzata,
  • Balástya Község Önkormányzata,
  • Balotaszállás Község Önkormányzata,
  • Bordány Község Önkormányzata,
  • Csengele Község Önkormányzata,
  • Deszk Község Önkormányzata,
  • Dóc Község Önkormányzata,
  • Domaszék Község Önkormányzata,
  • Ferencszállás Község Önkormányzata,
  • Forráskút Község Önkormányzata,
  • Kelebia Község Önkormányzata,
  • Kistelek Város Önkormányzata,
  • Kiszombor Nagyközség Önkormányzata,
  • Klárafalva Község Önkormányzata,
  • Kübekháza Község Önkormányzata,
  • Mórahalom Város Önkormányzata,
  • Ópusztaszer Község Önkormányzata,
  • Öttömös Község Önkormányzata,
  • Pusztamérges Község Önkormányzata,
  • Pusztaszer Község Önkormányzata,
  • Röszke Község Önkormányzata,
  • Ruzsa Község Önkormányzata,
  • Sándorfalva Város Önkormányzata,
  • Szatymaz Község Önkormányzata,
  • Szeged Város Önkormányzata,
  • Tiszasziget Község Önkormányzata,
  • Tompa Város Önkormányzata,
  • Újszentiván Község Önkormányzata,
  • Üllés Község Önkormányzata,
  • Zákányszék Község Önkormányzata,
  • Zsombó Község Önkormányzata.

Elérhetőség:

  • Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás
  • 6728 Szeged, Városgazda sor 1.
  • Tel.: (62) 777-270
  • Fax: (62) 777-271
  • www.dhgt.hu

AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.)

Bemutatkozik az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. – Felelősséggel a mindennapokban

Az A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft. 1992. január 1. óta folytatja tevékenységét Debrecenben, s mára már az ország több területén is elérhetők szolgáltatásai.
Cégünk filozófiája a megalakulástól kezdve változatlan, minőségi munkavégzés, a vevői elégedettség növelése, valamint környezetünk védelme és megóvása. Ennek érdekében Társaságunk korszerű hulladékgazdálkodási vertikumot működtet, ezen belül lakossági, közületi és ipari hulladékgyűjtéssel, valamint közterület fenntartással és temetői szolgáltatásokkal foglalkozik. Vállalatunk éves árbevétele nagyságrendjét tekintve 5 milliárd forint.
A szolgáltatásaink során szerzett tapasztalataink felhasználásának segítségével folyamatosan fejlesztjük tevékenységünket.

Hulladékgazdálkodás

Debrecenben a szervezett kommunális hulladékgazdálkodást 1992-ben új alapokon indítottuk el. Az A.K.S.D. Kft. modern, környezetkímélő, pormentes, alacsony zajszinten és nagy tömörítési hatékonysággal működő gyűjtőjárművek rendszeresítése mellett a szilárd hulladékok gyűjtésére alkalmas, egységes gyűjtőedényzettel látta el a város ingatlanjait. Debrecen mellett, törekedvén a regionalitásra, jelenleg 24, leányvállalataink révén több, mint 100 településen látjuk el a lakossági hulladékkezelési feladatokat.
A vállalat kedvezményes hulladék elhelyezési lehetőségeket, szolgáltatásokat biztosít a lakosság számára:
A Vértesi úti hulladékkezelő-telep megépülése és üzemeltetése hozzájárult Debrecen (Magyarország második legnagyobb városa) európai színvonalú hulladékgazdálkodásának megvalósulásához.
A folyamatosan, szakaszonként épülő telep 22,3 hektár területű. Kapacitása mintegy 3,5 millió m3, amely mintegy 40 évre biztosítja Debrecen és környéke kommunális hulladékainak biztonságos elhelyezését.
Az új hulladéklerakó kombinált szigetelési rendszerű. A szennyezett csurgalékvizek drénrendszerrel kerülnek összegyűjtésre, majd ezt követően fordított ozmózis eljárással tisztításra. Emellett biztosítva van a hulladék folyamatos tömörítése és lefedése, a lerakó rekultiválása. A hulladéktömeg biológiai bomlása során keletkező biogáz kinyerésre és elektromos áram termelés révén hasznosításra kerül.

Az A.K.S.D. KFT. nem csak a saját hulladéklerakójának folyamatos bővítését végzi, hanem a már bezárt települési szilárdhulladék-lerakók rekultivációjában is részt vesz Magyarország egész területén. Ez idáig 15 db települési szilárdhulladék-lerakó rekultivációjának kivitelezését végeztük el, napjainkban újabb 15 db bezárt lerakó rekultivációjára kaptunk megbízást.

A szelektív szigetes hulladékgyűjtést 2003-ban indítottuk el. Debrecen városában jelenleg 222 gyűjtőszigetet üzemeltetünk, s éves szinten 2.000 tonna szelektíven gyűjtött hulladékot kezelünk.

A Vértesi úti Regionális Hulladékkezelő Telepen, közel 2000 m2-es csarnokban történik a szelektíven gyűjtött hulladék válogatása, kezelése és a bálázása. Az apró, nehezebb fajsúlyú hulladékok a dobszitán kiszűrésre kerülnek, majd a válogatósoron fajtánként kiválogatjuk a hulladékot. Két válogatósoron, 20 fő dolgozik. A kiválogatott anyag a válogatókabin alatt elhelyezkedő tároló rekeszekbe hullik. Innen a bálázó feladószalagjára kerül. Majd a nagyteljesítményű bálázó berendezés segítségével tömörítjük a hulladékot. A bálákat feldolgozókhoz szállítjuk, ahol késztermékek készülnek a beszállított anyagokból.
A válogatott, feldolgozott anyagok között elsősorban papír és műanyag hulladék található, de a fém és üveghulladék is fellelhető.
A válogatómű teljesítménye két műszakban 20.000 tonna/év.

2006. június 2-án, a Környezetvédelmi világnap alkalmából került átadásra Hajdú-Bihar megye első lakossági hulladékudvara. A beruházás az A.K.S.D. Kft. saját finanszírozásában valósult meg.
A lakosság ingyenesen elhelyezheti feleslegessé vált elektronikai, bútor, lom, gumiabroncs és festékes hulladékait. Lehetőséget biztosítunk arra, hogy saját szállítóeszközzel telephelyünkre szállítsák az újrahasznosítható és a veszélyes hulladékokat.

Közületi, ipari hulladékgyűjtés, komposztálás

A nagyüzemek és intézmények igényeinek megfelelően különböző méretű hulladékgyűjtő edényzetet biztosítunk. Munkatársaink térítésmentesen készítik el a hulladékgazdálkodási koncepciót, amely figyelembe véve partnerünk adottságait, a legkorszerűbb és leggazdaságosabb megoldást kínálja a hulladék kezelésére:
Vállalatunk kiemelkedő szerepet tölt be a régió veszélyes hulladék kezelésében a gyógyszergyári mycélium, valamint a szénhidrogénnel szennyezett talajok, vasúti töltéságyazatok kezelése területén. Számos környezeti kármentesítést végzünk, többek között a MOL Nyrt. és a MÁV Zrt. megbízásából.

Vállalatunk stratégiai céljai között szerepelt, hogy Közép- és Kelet-Magyarországon úttörő kezdeményezésként kifejlesszük telephelyünkön a magas biológiai értékkel rendelkező komposzt gyártási technológiáját. A Földművelésügyi Tárca Szakhatósági Laboratóriuma és az Országos Közegészségügyi Intézet által bevizsgált- jó szakmai minősítést kapott – „Biomass Super AKSD komposzt” előállítása 2006. júniusában kezdődött meg. Az éves kapacitás 30.000- 50.000 m3. A vállalat a kutatás-fejlesztés elismeréseként elnyerte az Észak-alföldi Régió Innovációs Nagydíját.

Romániában, Marosvásárhelyen 2010-ben kezdtük meg egy egészségügyi hulladék fertőtlenítő berendezés üzemeltetését. A hulladékokat kórházaktól, orvosi rendelőktől vesszük át.

Parkfenntartás

Elsődleges parkfenntartási feladatunk – a Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala megbízásából (az Önkormányzat által kiírt közbeszerzési pályázat nyerteseként)- a városi zöldfelületek kétharmadának, mintegy 2,4 millió m2 zöldfelület fenntartása.
Megrendelés alapján intézményeknek, vállalkozásoknak valamint lakóközösségeknek is végzünk parkfenntartási és parképítési munkákat. (például: Debreceni Vízmű Zrt., METRO, Kölcsey Konferencia Központ, iskolák, lakossági megrendelések, társasházak). A zöldfelületek 80-86%-a pázsit, évente több mint 5 millió m2-t kaszálunk le.
Vállalatunk mintegy 5000 m2 virágfelületet ápol, a növények jelentős részét saját kertészetünkben állítjuk elő.

Az A.K.S.D. Kft. minden évben saját virágkocsival jelenik meg a Debreceni Virágkarnevál rendezvényein, ahol számos elismerésben részesültünk.

Úttisztítás

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának megrendelése alapján vállalatunk végzi a város úthálózatán nyári hónapokban a pormentesítést. A kezelésünkben lévő területeken napi ütemezéssel végezzük a takarítást, melynek nagysága 150.000 m2. A belvárosban naponta, a külterületi részeken meghatározott napokon heti egy alkalommal takarítunk. A Piac utca és a Kossuth tér sétáló övezetében több műszakban, folyamatosan dolgozunk, pihenő és ünnepnapokon is.
Társaságunk látja el Debrecen város úthálózata egy részén a síkosság mentesítési és a hó eltakarítási munkálatokat, melyet az Önkormányzat által meghatározott útvonal ütemterv szerint végzünk.

Temetőüzemeltetés

Vállalatunk temetkezési és kegyeleti szolgáltatást biztosít Debrecen és Debrecen-Józsa, Bocskaikert és Püspökladány temetőiben. Szakembereink látják el a temető-park kertészeti, műszaki fenntartási és bővítési feladatait.
A temetőüzemeltetési feladatokat a DMJV Önkormányzatával kötött szerződés alapján 2018-ig látjuk el.
A halál mindig váratlanul tör szeretteinkre, hozzátartozóinkra. A bennünket ért megrázkódtatás nehéz perceiben tanácstalanok vagyunk, hogy vajon mit is kell tennünk. E tanácstalan pillanat megoldásához teljes körű segítséget nyújtunk.

Az A.K.S.D. KFT. a vevői oldalról jelentkező igények magas színvonalon történő kielégítése, illetve a vállalat által nyújtott szolgáltatások folyamatos fejlesztése érdekében ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszet üzemeltet.
Társaságunk a szolgáltatások minőségének javítása mellett elkötelezettséget vállalt a környezeti teljesítőképesség folyamatos növelésében is. Ezért a minőségirányítási rendszerrel párhuzamosan ISO 14001:2004 Környezetirányítási rendszert is működtet.
A környezetvédelmi jogszabályok betartása mellett célunk, a környezeti tudatosság növelése a lakosság és a vállalkozói szféra körében.

Az A.K.S.D. KFT. a korábbiakban bevezetett Minőségirányítási és Környezetirányítási rendszerek mellé a 2006. évben bevezeti a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszert (MEBIR) az MSZ 28001:2003 szabvány alapján.

Elérhetőség:

  • AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.)
  • 4024 Debrecen, Vígkedvű Mihály u. 7.
  • Tel.: (52) 563-929, (52) 563-930,
  • Fax: (52) 563-922
  • E-mail: aksd@aksd.hu
  • www.aksd.hu

EUCON Konzorcium
vezető: Eurout Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft.

Bemutatkozik az EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft.

Az EUROUT Kft. magyar tulajdonban lévő társaság 1991-ben alakult itthon és külföldön nagy tervezési, építési szerződésekben és FIDIC eljárásokban gyakorlatot szerzett mérnökök alkalmazásával. Elsők közt készített PHARE finanszírozású projektekhez tenderdokumentációkat, majd az EIB, EBRD, a Világbank és az Európai Unió társfinanszírozásában megvalósuló projektek előkészítési és lebonyolítási munkáiban való részvétel eredményeként került az EUROUT Kft. a magyarországi piacvezető cégek közé. A társaságunknál több mint 40, diplomás, idegen nyelven kiválóan kommunikáló szakember dolgozik, valamint 10 hivatalos közbeszerzési tanácsadó segíti a munkákat. Az EUROUT Kft. komplexen kezeli a beruházások előkészítésének, bonyolításának és ellenőrzésének projekt menedzsment, mérnök-, tanácsadói valamint szakértői feladatait. A cég vegyes finanszírozású infrastrukturális munkákon az állam képviselője részére (minisztériumok, igazgatóságok) szakértői mérnöki konzultáns munkában nyújt szolgáltatást, és közreműködik a projektek megvalósításában. Kiemelt feladatává tette a beruházások szerződéseivel kapcsolatos vitás kérdések és vállalkozói követelések felülvizsgálatát, a szerződéses viták rendezésében való szakértői közreműködés.

Szakterületek:

  • Magasépítési beruházások
  • Közlekedési létesítmények (út, vasút, híd)
  • Vízépítési létesítmények (gátak, zsilipek)
  • Környezetvédelmi beruházások (szennyvízkezelés, hulladékkezelés, rekultiváció).

Referenciák:

  • Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep
  • Győri Központi Tisztítótelep és Komposztáló
  • M6 autópálya Szekszárd-Pécs
  • Üröm-Csókavár veszélyes hulladék mentesítés
  • Debreceni városi villamoshálózat fejlesztése
  • Hernád-ártéri híd átépítése.

Jelenleg folyó nagyobb munkák:

  • Debreceni Tudományos Élménypark
  • Nagykanizsa agglomerációs csatornahálózat és szennyvíztisztító telep
  • Dombóvár térségi szennyvízelvezetés és szennyvíztisztító telep
  • Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja.

Elérhetőség:

  • EUCON Konzorcium (vezető: EUROUT Kft.)
  • 1143 Budapest, Zászlós u. 18.
  • Tel.: (1) 220-4943
  • Fax: (1) 220-4956
  • E-mail: info@eurout.hu
  • www.eurout.hu

Bemutatkozik a Factory Creative Studio Kft.

Bemutatkozik az EUROUT Mérnöki, Tanácsadó, Szervező és Kereskedelmi Kft.

A Factory Creative Studio Kft. Magyarország legnagyobb vidéki intergrált kommunikációs ügynöksége. Tevékenységét egy évtizede tervezőgrafikai, kreatív ügynökségi, reklámipari munkákkal kezdte – akkor is és ma is családi vállalkozásban működött, működik a cég.

Jelenleg közel 60 főállású szakembert foglalkoztat szegedi központtal, 2010-ben a cég megnyitotta budapesti irodáját.

A Factorynál jelentős K+F tevékenység, szoftver- és újplatform-fejlesztés folyik. Munkáik meghatározó részét a televíziós ipar számára készítik, főbb ügyfeleik erről a területről a Sony Pictures Television, a HBO CE és a Disney Digital. Sokszínű portfóliójukkal azon kevés magyar cég közé tartoznak, amelyek “onair, online, on paper” megoldásokat egyaránt kínálnak, és a nemzetközi üzleti környezetben képesek ugyan olyan jól eligazodni, mint a hazai piacon.

A Factory egyik fő tevékenysége a vállalati és tenderkommunikáció: büszkék arra, hogy olyan ügyfeleket tudhatnak a magukénak, mint a KÉSZ Csoport, a Szilánk Zrt, a Szegedi Kortárs Balett, a Szegedi Paprika Zrt., a Pick Zrt. Jelenleg két európai uniós támogatású tender kommunikációját végzik.

A Factory Creative Studio igyekszik tenni azért, hogy munkatársai megbecsülve érezzék magukat: folyamatos szakmai képzéseket biztosítanak kollégáiknak, karrierprogrammal támogatják őket, és fontosnak tartják, hogy kreatív, inspiráló környezetben dolgozzanak nap mint nap.

A Factory számára mindig is fontos volt a fiatal tehetségek felkutatása és gondozása. Éppen ezért évek óta szoros kapcsolatot ápol a Szegedi Tudományegyetemmel, gyakornoki programjukkkal fiatal szakembereket támogatnak. Ennek is köszönhető, hogy mára kivételes szakmai csapat dolgozik a Factoryban: olyan kollégák, akik felkészültségükkel és tudásukkal a világ bármely kreatív stúdiójában megállnák a helyüket.

Gondoskodnak arról is, hogy munkatársaik szakmájukon túl is kipróbálhassák magukat: főzőiskolát működtetnek, rendszersen szerveznek kiállítástúrát, ping-pong bajnokságot. Szeretik a jazzt és a sportot – a Factory csapata rendszeresen ekiden maraton váltókon méreti meg magát.

Nem csak egymásra, környezetükre is figyelnek. A cég 2011 elején kapta meg a Kerékpárosbarát Munkahely címet, amelyre rendkívül büszkék. A factorysok zöme télen is kerékpárral jár dolgozni – a cég támogatásával kedvezményesen vásárolhatnak maguknak biciklit. Az otthon és a Factory irodaháza között megtett napi kerékpáros kilométerek összege közel száz. Ehhez jön még újabb száz kilométer naponta: a Factory küldeményeit Szegeden a Drótszamarak kerékpáros futárszolgálat szállítja.

A Factory az irodaházát, a céget és a cég életét is igyekszik környezettudatosan működtetni: minimálisra csökkentették a papírfelhasználást, ügyfeleiket is arra biztatják, hogy a webes kommunikációt válasszák a szórólapozás helyett. A hulladékot szelektíven gyűjtik. Hisznek abban, hogy tudásuk és tehetségük mellett élhető Földet kell unokáinkra hagyniuk, és ezért a lehető legtöbbet teszik.

Szegedi cégként büszkék arra, hogy okos ügyfelekkel, kiváló megbízásokkal dolgoznak a világ minden részéről – legyen szó szoftverfejlesztésről, televíziós csatorna arculatának tervezéséről vagy kommunikációs feladatok ellátásáról.

Elérhetőség:

  • Factory Creative Studio Kft.
  • 6723 Szeged, József A. sgt. 55.
  • Tel.: (62) 559-050
  • Fax: (62) 559-053
  • Budapesti kirendeltség: 1062 Budapest, Teréz krt. 55-57.
  • E-mail: pr@factory.co.hu
  • www.factory.co.hu

Bemutatkozik a A TECHNOPLUS Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft.

A TECHNOPLUS Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft. 1990-ben alakult. A céget a környezetvédelem és vízgazdálkodás területén gyakorlott kutató fejlesztő mérnökök alakították. Fő profilja a környezetvédelem és vízgazdálkodás, a környezetvédelemhez kapcsolódó mérnöki tanácsadás, szakértés, beruházások előkészítése és lebonyolítása. Kiemelt jelentőségű tevékenységünkben az EU támogatási forrásait is igénybe vevő beruházások megvalósítása.

Szakterületek közül meghatározó helyet foglal el a hulladékgazdálkodás, a vízminőségvédelem és környezeti kárelhárítás.

A cég tevékenységét számos sikeres, befejezett EU projekt (PHARE, PHARE-CBC, ISPA/KA és KEOP) jelzi, amely többek között pályázat előkészítését, projektmenedzsment feladatokat mind az előkészítő, mind a kivitelezési szakaszban, vagy FIDIC szerinti „Mérnök” tevékenységet jelentett. A „Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszer kialakítása” KEOP-1.1.1/2F pályázati dokumentáció készítését és a megvalósítás során projektmenedzsment feladatokat a TECHNOPLUS Kft. végezte. A sikeresen zárult projekt értéke 9,5 milliárd forint. Jelenleg a TECHNOPLUS Kft. végzi az 5,2 milliárd forint értékű „Győr Nagytérségi Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás működési területén a bezárt települési szilárdhulladéklerakók rekultivációja” KEOP-2.3.0/2F projekt projektmenedzsment és FIDIC Mérnök feladatait.

Jelentősebb referenciák:

  • Zalaegerszeg MJV szennyvíztisztító korszerűsítése (PHARE)
  • Zalaegerszeg-Buslakpuszta Regionális Hulladéklerakó (PHARE-CBC)
  • Nagykanizsa-Bagola Regionális Hulladéklerakó (PHARE-CBC)
  • Gyomaendrőd-Szarvas Regionális Hulladéklerakó (PHARE)
  • Vaskút Regionális Hulladéklerakó (PHARE)
  • Győr térsége Szilárd-Hulladék gazdálkodási rendszere fejlesztése (KEOP-1.1.1 projekt)
  • Győr, bezárt TSZH-k rekultivációja (KEOP-2.3.0 projekt, folyamatban)
  • 2003-2009 között TECHNOPLUS végezte a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, ISPA projekt „MÉRNÖK” feladatait.

Elérhetőség:

  • TECHNOPLUS Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft.
  • 1142 Budapest, Ráskay Lea u. 77.
  • Tel.: (1) 221-7450
  • Tel.:/fax: (1) 251-0823
  • Budapesti kirendeltség: 1062 Budapest, Teréz krt. 55-57.
  • E-mail: titkarsag@technoplus.t-online.hu
  • www.technoplus.t-online.hu

Mi is az a KEOP?

A környezet értékes, vigyáznunk kell rá, ugyanakkor elősegíteni, hogy környezetünket fenntartható módon fejlesszük is. A fenntarthatóság azt jelenti, hogy biztosítani tudjuk az emberi szükségleteket a jelenben, miközben képesek vagyunk megőrizni a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

Beruházások nélkül nincs fejlődés, ötletek nélkül nincsenek fejlesztések. Hazánk a fejlesztések megvalósításában nem marad magára, az Európai Unió támogatásaival megvalósulhatnak a régóta esedékes környezetvédelmi beruházások.

A megnyíló pályázati lehetőségek elérhetővé teszik a települések számára, hogy megoldják évek óta húzódó környezetvédelmi problémáikat, hogy részesei lehetnek egy folyamatnak, egy körforgásnak, mely nem áll meg, hanem újabb és újabb ötletekkel elérhetővé teszi mindannyiunk álmát: egy egészségesebb, tisztább és biztonságosabb országot.

A környezeti fejlesztéseket biztosító pályázati lehetőségek alapdokumentuma az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT), mely stratégiai szinten fogalmazza meg hazánk társadalmi-gazdasági felzárkózásához, illetve a vállalt feladatok betartásához szükséges lépéseket.

Az elméleti, hosszútávú stratégiai dokumentum a Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) kerül részletes kifejtésre.

A KEOP tartalmazza hazánk környezeti állapotának helyzetértékelését, a fejlesztés konkrét irányait, a beruházások szükségességének elemzését és az Európai Unió támogatáspolitikájával kapcsolatos összhangot, koherenciát.

A KEOP célja Magyarország fenntartható fejlődésének elősegítése, az egyes környezeti-, természetvédelmi és vízügyi feladatok megoldása, a természeti erőforrások hatékonyabb, takarékosabb használata. A megfogalmazott fejlesztési irányvonalak követésével mindenki számára biztosítottá válik a tiszta, egészséges környezet.

A KEOP prioritásai:

  • egészséges tiszta települések (szennyvíz, hulladék, ivóvíz)
  • vizeink jó kezelése (árvízvédelem, vízgazdálkodás, kármentesítés, rekultiváció)
  • természeti értékeink jó kezelése
  • megújuló energiahordozók növelése
  • hatékonyabb energia felhasználás
  • fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése
  • projekt előkészítés
  • technikai segítségnyújtás

A KEOP 2007-ben megjelent pályázata nyújt anyagi támogatást a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs programjához, mely az Önök települése mellett még 33 települést érint.

A rekultiváció során a felhagyott hulladéklerakó telepeket záróréteggel látjuk el annak érdekében, hogy az esővíz a szennyezőanyagokat ne moshassa a talajba. Az ilyen formában lezárt „hulladékdombokat” növények betelepítésével tájba illesztjük.A felhagyott hulladéklerakók rekultivációja mind közegészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból igen fontos.

A későbbi tájékoztatókban kitérünk a rekultiváció folyamataira és ismertetjük előnyeit.

Mi a Natura 2000?

Az intenzív gazdasági fejlődés, a környezeti erőforrások fokozódó mértékű kihasználása a viszonylag érintetlen, természetes állapotú élőhelyeket a töredékére csökkentette, ezzel együtt a bennük élő fajdiverzitás és számos faj egyedszáma is drasztikusan csökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye nyomán kialakuló természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme élőhelyeikkel együtt, komplex ökológiai rendszerben történhet. E stratégia szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát.

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sokféleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához.
A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket a természetvédelem céljaival.
A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két természetvédelmi irányelve képezi, a 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv.

Magyarország, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba, megfelelő igazításokkal, beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is, tehát a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.  Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak.  Itt kell megjegyeznünk, hogy Magyarország természetes élőhelyei, állat- és növényfajai egyedülálló értéket képviselnek Európában.

A Natura 2000 területek kijelölésére a kormány megalkotta a 275/2004. (X.8.) Kormányrendeletet, majd a területek határait a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet véglegesítette.
A nemzeti jogszabályok által korábban is védett területek mind a részei lettek az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. Ezek között találunk hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földeket, legelőket, gyepeket, tavakat, folyókat, erdőket is. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása.  A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe.

A KEOP-7.2.3.0.-2008-0003 azonosítószámú projekt „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” c. pályázat kapcsán a megvalósítandó beruházás két helyszínét a 2004-es kormányrendelet, Natura 2000 területekkel érintett földrészletek jegyzéke tartalmazza. Ez a két helyszín a Bakson és Dócon található rekultiválandó hulladéklerakó területe.
A rekultiválandó terület mindkét esetben, a 2006-os KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint, az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi területen helyezkedik el.
A különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area, rövidítve: SPA) kijelölésénél figyelembe vették a Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) magyarországi hálózatát, mely kialakítását a nemzeti park igazgatóságok és a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület által összegyűjtött adatok alapján végezték. A Fontos Madárélőhelyek azokat a nemzetközileg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából.

A fentiekben ismertetekből adódóan, a rekultiváció módszerének megválasztására még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érintett két terület vonatkozásában.
Hasznos link: http://www.natura.2000.hu

 

Mi a rekultiváció?

A hulladéklerakókban a hatóság által meghatározott mennyiség (lerakási szint) elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni. A hulladéklerakás befejezése után ezeket a lerakókat rekultiválni szükséges. Ennek az utógondozásnak az a célja, hogy a lerakó telep bezárását követően ne növekedjenek a környezeti kockázatok.

Rekultiváció alatt, az elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti, és emberi tevékenység károsító hatásai miatt terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra. A különböző módon károsított területek rekultivációja a károsodás jellegétől, módjától függően változó, folyamata jellegében más, de egymásra épülő, kétszakaszú: technikai és biológiai megújítás.

A technikai rekultiváció következtében a terület alkalmassá válik a biológiai rekultiváció elvégzésére. Hosszú időre meghatározza a terület használatának lehetőségeit, a táj minőségét.
A biológiai rekultiváció a technikai rekultivációt követő olyan agronómiai műveletek sora, amelyek hatására a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai fokozatosan javulnak, alkalmassá válik rendeltetésszerű mezőgazdasági, erdészeti hasznosításra.
Rekultiváció egyik módozata a folyamatos rekultiváció.Folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik. A folyamatos rekultiváció célja nemcsak tájesztétikai jellegű, hanem megakadályozza a jól tömörített hulladéktestből a csurgalékvíz oldalirányú elfolyását, azaz az esetleges talajszennyezést, és segíti a hulladéklerakót lefedő, végleges rekultivációs rétegrend kialakulását.

Az Önök településén mind a technikai, mind a biológiai rekultiváció meg fog valósulni a KEOP 2007-ben megjelent pályázata során, mely pályázat anyagi támogatást kíván nyújtani az Önök Önkormányzatának a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program megvalósításához.

 

Hulladéklerakók bezárása

Mivel a hulladéklerakók építési engedélyében, a hatóság által meghatározott lerakási szint elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni, ezért a hulladéklerakás befejezése után ezeket a lerakókat rekultiválni szükséges. A rekultiváció maga egyfajta utógondozás, mégpedig a lezárt lerakó utógondozása, melynek célja, hogy a lerakótelep bezárását követően ne növekedjenek a környezeti kockázatok. A rekultiváció tehát, ha úgy vesszük a hulladéklerakó lezárásával kezdődik.

A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) megjelent, Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program, ehhez a speciális „utógondozáshoz” ad anyagi támogatást, ezzel segítve az Önök települését is az élhetőbb, egészségesebb környezet kialakításában.
A helyesen tervezett és kivitelezett rekultiváció nemcsak a környezet- és természet károsodásának elkerülése szempontjából fontos, hanem közegészségügyi érdekek is motiválják.

A rekultiváció megvalósításával elkerülhetőek azon környezeti elemek szennyeződése, melyek egészségünkre is hatással lehetnek. A környezeti elemek közül, az élet létének alapkövét, a víz védelmét fontos kiemelnünk. Az Önök településén is az ivóvíz-nyerés egyik lehetősége a felszín alatti vízbázis „megcsapolása”, ezért ennek a rétegnek a védelmére figyelmet kell fordítanunk.

A lezárt, elhanyagolt hulladéklerakókból több évtizeden keresztül szivároghatnak szennyező anyagok a földtani közegbe.Ez is azt bizonyítja, hogy az Önök településén lezárásra került hulladéklerakó, folyamatban levő rekultivációja milyen nagy jelentőséggel bír, hiszen a cél a tájba illesztés mellett a szennyeződések földtani közegbe jutásának lehetőségének csökkentése is feladat.

A lezárás és utógondozás a következő főbb részfolyamatokból tevődik össze:

  1. a lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervdokumentáció elkészítése és engedélyeztetése,
  2. a hulladéklerakó felső záróréteg rendszerének végleges kialakítása,
  3. a hulladéklerakóban keletkező gáz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
  4. a csurgalékvíz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
  5. egy úgynevezett vízszennyeződés figyelő monitoringrendszer kialakítása és működtetése,
  6. a hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsűk kialakítása, tájba illesztés, a terület további használatának figyelembevételével,
  7. a további felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása, az általuk elfoglalt terület tájba illesztése,
  8. a fenntartási és állagmegóvási munkák elvégzése az utógondozás teljes időszakában,
  9. az utógondozás befejezése,
  10. a jelentéskészítési kötelezettség teljesítése.

A felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében tett intézkedések

A fentiekben felsorolt részfolyamatok közül a monitoring rendszer kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. Ez közvetve az emberi egészség védelmét is magába foglalja. A felszín alatti vizek védelme érdekében ellenőrizni kell, hogy a hulladéklerakás veszélyezteti-e a környezetében lévő felszín alatti vizet. Ennek érdekében folyamatos megfigyeléseket, víz-vizsgálatokat végzünk. Ez az úgynevezett monitoring.

Amennyiben a vizsgálatok eredménye nem kielégítő, abban az esetben be kell avatkozni a köz érdekében, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, el kell kezdeni a kármentesítést. A kármentesítésnek 3 szakasza van. Ezek a szakaszok szükség szerint megismételhetőek:

  1. tényfeltárás, mely során vizsgálni kell minden olyan szennyez ő anyag térbeli el fordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető ;
  2. műszaki beavatkozás
  3. további monitoring fenntartása

A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés a szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást Az eddigiekben ismertetett információkból is kitűnik, hogy az Önök településén élő minden polgár érdeke a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program akadálymentes megvalósulása. A rekultivációs program megvalósuláshoz, a Környezet és Energia Operatív Program ad anyagi támogatást a pályázatban résztvevő Önkormányzatoknak.

Archívumtár

Nyitórendezvény - Kistelek
2011. 05. 11.

Hosszú idő után végre elkezdődik 26 Csongrád és Bács-Kiskun megyei település 27 bezárt szilárdhulladék-lerakójának rekultivációja – jelentették be Kisteleken, a „Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program, Hulladéklerakók rekultivációja” című KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 azonosító számú projekt nyitórendezvényén.

A 2,79 milliárd forintból megvalósuló, a tervek szerint 2012 őszén véget érő projektet az Európai Unió támogatta – mondta Makrai László, a 27 szilárdhulladék-lerakó felszámolását és rekultiválását koordináló Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Kolozsiné dr. Ringelhann Ágnes, a Vidékfejlesztési Minisztérium hulladékgazdálkodási főosztályvezetője, aki az ISPA pályázatok óta kíséri figyelemmel a térségbeli bezárt hulladéklerakók rekultivációjának sorsát,  örömmel üdvözölte, hogy a munka végre elkezdődik. Hangsúlyozta: a bezárt lerakókkal kapcsolatos munkák a Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulásnak – amelyet 33 települési önkormányzat alapított meg – egy fillérbe sem kerülnek. Ez azért fontos, mert vélhetően ez lesz az utolsó ilyen finanszírozású EU-s projekt, az unió tervei szerint ugyanis 2012-ben befejezik a kedvezményezettek számára teljesen ingyenes rekultivációs tenderek támogatását.

A másfél éves projekt az alábbi területeket érinti: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó.
A rekultiváció során a 26 település 27 bezárt szilárdhulladék-lerakóján a hulladékot depóniákba rendezik, majd tömörítik. A tömörített hulladékra szigetelőréteg és füvesített talaj kerül. Dóc és Baks településről viszont elszállítják a hulladékot, ezek a területek ugyanis bekerültek a Natura 2000 programba, így védelem alatt állnak.
A rekultiváció során és után a talajvíz minőségét folyamatosan ellenőrzik, hiszen a természetes vízbázis védelme az egyik legfontosabb feladat a munkálatok során. A cél az, hogy az érintett területek a rekultiváció után ugyan olyanok legyenek, mint előtte voltak.

A projektben résztvevő szervezetek: Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás (kedvezményezett:), Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft. (projektmendzsment szervezet), Factory Creative Studio Kft. Integrált Kommunikációs Ügynökség (PR és Kommunikáció), EUCON Konczorcium (vezető: EUROUT Kft., mérnök szervezet), AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft., kivitelező).

Sajtótájékoztató - Bordány
2011. 08. 10.

Augusztus első hetében a kivitelező megkezdte Bordány, Üllés és Zsombó hulladéklerakójának rekultivációját. Ez alkalomból tartottunk sajtótájékoztatót Bordányban, ahol a sajtó képviselői találkoztak a közreműködő szervezetek vezetőivel, és Beke S. Tamás műszaki ellenőrrel bejárták a helyi hulladéklerakót is.

Mindhárom településen végleges rekultiváció zajlik. Ez azt jelenti, hogy a szemetet kisebb területre rendezik a helyszínen, felszínét tömörítik. A következő lépésben egy olyan záróréteget alakítanak ki ezen a halmon, mely megakadályozza a csapadék bejutását a hulladék közé, így csökkentve a környezet károsítását. Ezután 1 méter talajt helyeznek rá, melynek nagyrésze humuszban gazdag. A folyamatot a létrehozott “domb” füvesítésével és fásításával fejezik be.

Augusztusban még Algyő, Baks, Forráskút, Mórahalom, Ruzsa, Szatymaz, Pusztamérges és Zákányszék hulladéklerakóin tervezik a munkálatok megkezdését.
A 26 település 27 hulladéklerakójának rekultivációját 2,79 milliárd forinttal támogatja az Európai Unió, az érintett települések önkormányzatait nem terheli költség.

 

Sajtószemle

A rekultivációs projektről a sajtó is beszámolt. A cikkek az alábbi linkekre kattintva olvashatók:

Online: Nyomtatott sajtó:
  • Délmagyarország 101/187. szám 1. oldal, 5. oldal
Rádió:
  • MR6 Szeged
Nyitórendezvény - Forráskút
2011. 10. 24.

Több mint 11 000 négyzetméteres területen mintegy 20 000 köbméter hulladékot mozgatott meg a kivitelező a rekultiválásra kijelölt területen – hangzott el a bezárt forráskúti hulladéklerakónál tartott sajtótájékoztatón. Az Európai Unió által támogatott, Kohéziós Alapból finanszírozott, több mint 2,7 milliárd forint összköltségű projekt során Szeged környékén 26 település 27 elhagyott, bezárt hulladéklerakóját rekultiválják – a forráskúti ezek egyike. Fodor Imre polgármester hangsúlyozta: végre eltűnik egy szégyenfolt, a kivitelezést végző AS Szeged Konzorcium vállalkozási igazgatója, Csatári Gábor pedig arra mutatott rá: a kivitelezést augusztus 1-jén kezdték, és szűk három hónap alatt teljesítették a projekt harmadát.

Forráskúton a hulladékot a helyszínen áthalmozták, vagyis kisebb területre rendezték, tömörítették, és olyan záróréteget alakítottak ki, mely megakadályozza, hogy a csapadék bejusson a hulladéktestbe és káros anyagokat mosson ki. A hulladékra 60 centiméter szennyezésmentes és 40 centiméter humuszban gazdag talaj került. A depóniában a talajvíz esetleges változásának mérésére figyelőkutat is építettek.  Az utolsó ütemben a területet füvesítik, és úgynevezett véderdő sávot hoznak létre, amelynek állományát az alábbi fafajtákból választják majd ki:  nemes nyár, ezüst hárs, magas kőris, mezei juhar, kis levelű hárs, ostorménfa, egybibés galagonya, csíkos kecskerágó és veresgyűrűs som.

A program kedvezményezettjének, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak az elnökét, dr. Botka Lászlót a sajtótájékoztatón dr. Szentgyörgyi Pál, Szeged Megyei Jogú Város önkormányzati képviselője helyettesítette. Dr. Szentgyörgyi Pál azt mondta: a települések polgármesterei tíz éve várnak arra, hogy a rekultivációs program megvalósuljon, aminek köszönhetően a térségben végre a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodást lehet majd végezni.

A 2012 őszén befejeződő, mintegy 2,7 milliárd forintos összköltségű, Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program Hulladéklerakók Rekultivációja című Környezet és Energia Operatív Program keretein belüli beruházás során összesen 414 ezer 840 négyzetméter területet rekultiválnak, és 57 142 köbméternyi hulladékot szállítanak el 26 település 27 hulladéklerakójáról.

 

Év végi sajtótájékoztató Szegeden
2011. 12. 19.

 Jelentős előrehaladás történt ebben az esztendőben a Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program, hulladéklerakók rekultivációja című, KEOP-2.3.0/2F/09-2009-0012 azonosító számú projektben, amelyben végleges rekultivációt végeznek az alábbi településeken: Algyő, Ásotthalom, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös régi, Öttömös új, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó. Balástyán, Domaszéken és Szatymazon részleges elszállítást majd végleges rekultivációt végeznek, Bakson és Dócon pedig rostálással való felszámolásra kerül sor.

A projekt évzáró sajtótájékoztatóján Bacsa Pál projektfelelős, a mérnöki feladatokat ellátó EUCON Konzorcium (vezető: EUROUT Kft.) képviseletében elmondta: a Szeged környéki 27 hulladéklerakóból 25-nél a munkálatok jelentős része elkészült, a lerakókon kialakították a hulladéktest-depóniát, a hulladéktestet a műszaki előírásoknak megfelelően lezárták. Itt már csak a növénytelepítés és tájba illesztés van hátra. A hulladéktesteket füvesítik, majd a depónia körül 6-10 méteres erdősávot és cserjést alakítanak ki, amely a szél erózióját hivatott kellő mértékben meggátolni. A lerakók közül csupán Kelebián és Csengelén nem kezdte meg a munkát a kivitelező, ezeken a területeken 2012 elején vonulnak fel a munkagépek.

A projektmenedzsmentet ellátó Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft. projektmenedzsere, dr. Tóth Árpád arról számolt be, hogy a projekthez kapcsolódó számlák kifizetése megfelelően halad, a 2,7 milliárd forint értékű projekt pénzügyi rendezése már meghaladta az 50 százalékot.

A 2012 őszén befejeződő, mintegy 2,7 milliárd forintos összköltségű beruházás során 26 település 27 hulladéklerakóján közel 414 ezer 840 négyzetméter területet rekultiválnak. Az idevonatkozó európai uniós előírásoknak megfelelően a korábban bezárásra került hulladéklerakók rekultiválásával környezeti kockázatuk minimálisra csökken. Az európai uniós támogatással, a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósuló projekt kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A projektben a települési önkormányzatokat önrész nem terheli. A kivitelezést az AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.) végzi. A mérnöki feladatokat az EUCON Konzorcium (vezető: EUROUT Kft.), a projektmenedzsmenti feladatokat a Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft. látja el, míg a PR-feladatokért a Factory Creative Studio Kft felel.

 

Sajtótájékoztató - Deszk
2012. 04. 23.

A 26 Szeged környéki település 27 elhagyott, bezárt szilárdhulladék-lerakójának rekultivációja több mint egy évvel ezelőtt, 2011 februárjában kezdődött. A 2012 őszén befejeződő, mintegy 2,7 milliárd forintos összköltségű, Szegedi Regionális Hulladékkezelési Program Hulladéklerakók Rekultivációja című Környezet és Energia Operatív Program keretein belüli beruházás során összesen 414 ezer 840 négyzetméter területet rekultiválnak, és 57 142 köbméternyi hulladékot szállítanak el hulladéklerakókról. Az elmúlt több mint egy esztendőben Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó lerakóin dolgoztak a munkagépek. A lerakókon a hulladék áthalmozása illetve elszállítása már megtörtént, a kubatúrákat kialakították. Egyes területeken – így Deszken is – az elmúlt hetekben kialakították a monitoring kutakat, füvesítettek. A lerakók egy részén a fásítást, növénytelepítést a szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola diákjai végezték.

Király László deszki polgármester a hétfői sajtótájékoztatón elmondta: nagy öröm egy kis település számára, hogy tagja lehet a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulásnak, ráadásul úgy, hogy ugyan annyi szavazattal rendelkezik, mint a lakosságszámban Deszket többszörösen meghaladó Szeged. A társulással együttműködve a település sokat tehet a környezetvédelemért. Hozzátette: a régi hulladéklerakó felszámolása rég várt projekt volt, amely most az utolsó fázisába ért a településen.

A projektmenedzsmentet ellátó Technoplus Kft. képviseletében Fogas Péter arról beszélt, hogy a projektben a kivitelezés és a kifizetések is a tervezett ütemezés szerint haladnak.

Bacsa Pál, az Eucon Konzorciumot vezető Eurout Kft. képviselője arra mutatott rá: a 26 településen a 27 lerakó rekultiválása nagy részben elkészült, a kubatúrákat, övárkokat kialakították, a monitoring-kutakat elhelyezték. A terület tájbaillesztését elősegító füvesítés és a fásítás megtörtént Deszken illetve a lerakók nagy részén, a többi a természet dolga. A kisarjadó fű és a megerősödő csemeték nem sokára egészen más képet fognak mutatni azokon a területeken, ahol korábban hegyekben állt a szemét.

Farkas Edit, a kivitelező AS Szeged Konzorciumot vezető A.K.S.D Városgazdálkodási Kft. képviseletében arról számolt be, hogy Deszken a fásítás és a füvesítés megtörtént, a monitoring kutat is telepítették.

 

 


Meghívó


Kubatúra a hulladékudvarból


A rekultivált hulladéklerakó


Király László, Fogas Péter, Bacsa Pál és Farkas Edit a sajtótájékoztatón

Sajtótájékoztató - Szeged
2012. 10. 15.

Több mint 414 ezer négyzetméternyi területet rekultiváltak az elmúlt másfél esztendő alatt és mintegy 60 ezer köbméternyi hulladékot szállítottak el a bezárt lerakókról a munkagépek, amelyek a 26
településen 2011 februárja óta dolgoznak. A rekultivációs projekt idén december 21-én zárul, a következő hetekben növényeket telepítenek, majd a műszaki átadás-átvétel következik. A rekultiváció 26 település 27 lerakóját érint: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék és Zsombó bezárt lerakóit számolják fel és illesztik tájba.

A rekultivációról tartott október 15-i sajtótájékoztatón a mérnökszervezet részéről nyilatkozó Janotka János projektvezető-helyettes (ERUCON Konzorcium, vezető: EUROUT Kft.) elmondta: a mérnökszerevezet azért felel, hogy a megadott műszaki tartalomnak megfelelően készüljenek el a rekultivált lerakók. A mérnökszervezet az elmúlt hetekben műszaki ellenőreivel együtt bejárta a területet. Bíznak abban, hogy a munkálatokkal a kivitelező határidőre elkészül.

A kivitelező AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.) képviseletében Karakas József arról beszélt, hogy mivel a tavaszi növénytelepítést követően a hőség és a szárazság miatt a növények egy része elpusztult, a következő hetekben a cserjéket, fákat pótolják, és ahol szükséges, újrafüvesítik a területet.

A projekthez kapcsolódóan vetélkedőre hívják a 26 település 5-8. osztályos általános iskolás diákjait. Az első fordulóban a rekultivált hulladéklerakóval kapcsolatban kapnak feladatot a gyerekek, valamint a fenntartható fejlődés jegyében iskolájuk környezetén kell változtatniuk. Az első forduló feladatainak beküldési határideje november 5. A legjobb csapatok a decemberi döntőn küzdenek meg egymással az értékes nyereményekért: az első három helyezett csapat több tízezer forint értékben kap környezettudatos tárgyakból, tudományos kísérletekre alkalmas eszközökből valamint praktikus használati tárgyakból összeállított csomagot. Emellett az iskolák is versenyeznek, az ő díjuk a CSEMETE Egyesület Bugaci Oktatóközpontjában helyezéstől függően grátisz
illetve kedvezményes szállás. (A teljes felhívás itt olvasható.)

A 2012 decemberében befejeződő, mintegy 2,7 milliárd forintos összköltségű beruházás célja, hogy az ide vonatkozó európai uniós előírásoknak megfelelően a korábban bezárásra került hulladéklerakók rekultiválásával azok környezeti kockázatát minimálisra csökkentse. Az európai uniós támogatással, a Kohéziós Alap finanszírozásával megvalósuló projekt kedvezményezettje a Dél-alföldi Térségi Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás. A projektben a települési önkormányzatokat önrész nem terheli.

A kivitelezést az AS Szeged Konzorcium (vezető: A.K.S.D. Városgazdálkodási Kft., tag: SWIETELSKY Magyarország Kft.) végzi. A mérnöki feladatokat az EUCON Konzorcium (vezető: EUROUT Kft.), a projektmenedzsmenti feladatokat a Technoplus Környezetvédelmi Technológiai Fejlesztő Kft. látja el, míg a PR-feladatokért a Factory Creative Studio Kft. felel.

 


Meghívó


Janotka Jánossal, a mérnök szervezet képviselőjével készül az interjú

Vetélkedő

Kedves Diákok!

Játékra hívunk benneteket, hiszen a ti településeteken is hamarosan befejeződik a bezárt hulladéklerakó(k) rekultivációja.

A játék két fordulós, az első forduló feladatait e-mailben kell beküldeni, ezt követően a legtöbb pontszámot elérő csapatok meghívást kapnak a döntőbe. A döntőbe jutott csapatokat, amelyek a rekultivációs projekt záró rendezvényén mérhetik össze tudásukat és kreativitásukat, levélben értesítjük.

A versenyre 5-8. osztályos általános iskolás diákok nevezhetnek. Egy iskola és osztály több 3 fős csapatot is indíthat – és érdemes is ezt tenni, mert az iskolák is értékes nyereménnyel gazdagodhatnak. A vetélkedőre a rekultivációban érintett települések iskolásai vehetnek részt: Algyő, Ásotthalom, Baks, Balástya, Balotaszállás, Bordány, Csengele, Deszk, Dóc, Domaszék, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös, Pusztamérges, Pusztaszer, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék, Zsombó.

A nevezéseket a pr@factory.co.hu címre kérjük beküldeni a csapattagok és a felkészítő tanár nevével, az iskola és az osztály megjelölésével.

Az első forduló feladatai:

1. Rekultivált hulladéklerakók

  • Keressétek meg és fényképezzétek le a településeteken rekultivált hulladéklerakót vagy -lerakókat!
  • A fényképet alapul véve tervezzétek meg, hogyan alakítanátok ki a területen madárbarát kertet, és ezt rajzoljátok is le!
  • Gyűjtsetek ötleteket arról, hogy máshol hogyan hasznosítják a rekultivált területeket – hazai és külföldi példákat egyaránt hozhattok! Az írásos összefoglaló mellé csatolhattok fotót, rajzot is!

2. Fenntarthatóság

  • Mindig tehetünk a fenntartható fejlődésért! Ennek szellemében vegyétek szemügyre iskolátokat és környezetét, dokumentáljátok fotókkal, hogyan néz most ki. Miben változtatnátok annak érdekében, hogy az iskola környezetbaráttá váljon? (Néhány szempont: hulladékgyűjtés, zöld felületek, energiahatékonyság). Válasszatok ki egy témát, valósítsátok meg iskolátokban, és dokumentáljátok ezt is. A leírás mellé várjunk a fényképeket is!

Nyeremények:

  • Csapatok díjazása: A csapatok közül az 1-3. helyezettet díjazzuk, környezettudatos ajándékokból állítunk össze egy-egy óriási csomagot.
  • Iskolák díjazása: A csapatok mellett az iskolák is versenyeznek egymással: az összesített versenyben legtöbb pontszámot elérő három oktatási intézmény is díjat kap.

 

  • Az első helyezett iskola öt napot (négy éjszakát) tölthet a CSEMETE Egyesület Bugaci Oktatóközpontjában, grátisz szállással. Az oktatóközpont honlapja: http://www.csemete.com/hir/bugaci-oktatokozpont_4.php
  • A második helyezett csapat a négy éjszaka szállásdíjából 75 százalékos, míg a harmadik 50 százalékos kedvezményt kap.

Az oktatóközpont maximum 40 főt tud iskolánként fogadni, az intézmények nyereményüket osztálykirándulás, erdei iskola és tábor szervezésekor is igénybe vehetik 2013. június 30-ig.
Néhány tudnivaló az első fordulóhoz: a fotók formátuma jpg legyen, az írásos feladatokat Word dokumentumban vagy pdf formátumban mentve küldjétek el!

Az első forduló feladatait a pr@factory.co.hu e-mail címre kell beküldeni, a beküldési határidő 2012. november 25., éjfél. Az e-mailben írjátok meg a csapattagok nevét, osztályát, iskolátokat és felkészítő tanárotok nevét is! Ha kérdésetek van, azt is várjuk a pr@factory.co.hu e-mail címre. Telefonon is kérhettek információt a +36 30 387 66 65-ös telefonszámon.

Sok sikert kívánunk!

Nyemcsok Éva Eső
Kommunikációs és PR vezető
Factory Creative Studio Kft.

Sajtótájékoztató - Szeged
2012. 12. 03.

Ásotthalom, mórahalom, Üllés és tompa iskolásai a rekultivációs vetélkedő döntőjében

Októberben hirdettek vetélkedőt a 26 település 5-8. osztályos általános iskolásai számára a szegedi regionális hulladékkezelési program – hulladéklerakók rekultivációja projekt keretén belül.

A tanulóknak két témához, a rekultivált hulladéklerakókhoz és a fenntarthatósághoz kapcsolódó feladatokat kellett teljesíteniük. Elsőként felkeresték a lakóhelyükön található szilárdhulladék-lerakó(ka)t, fotókat készítettek. A látottak és a fényképek alapján megtervezték, hogyan alakítanának ki a területen egy madárbarát kertet. Ötleteiket színes rajzokon mutatták be. Annak is utánanéztek, hogyan hasznosították máshol a rekultivált területeket. A
fenntartható fejlődés jegyében szemügyre vették iskolájukat, és kitalálták, hogy tehetnék sokkal környezetbarátabbá. Mindannyian szeretnék, ha iskolájuk megújuló energiaforrásokból biztosítaná az áramellátást és a fűtést, ha több zöld terület lenne az udvaron a sok beton helyett. A szelektív hulladékgyűjtés már nem idegen a kisiskolások számára, szinte minden iskolában bevezették.

Az első fordulós feladatok leadási határidejéig 8 nevezés érkezett. A munkákat a CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület és a Factory Creative Studio munkatársai értékelték. A december 12-i döntőbe 4 csapat jutott tovább:

  • az ásotthalmi Kiss Ferenc Általános Iskola 7.a osztályának csapata (csapattagok: Papp Kornél, Csóré Attila,
    Fenyvesi Andor, felkészítő tanár: Kiss Andrea)
  • a mórahalmi Móra Ferenc ÁMK 8.a osztályos diákjai (csapattagok: Szécsi Balázs, Szűcs Dezső, Szűcs Norbert,
    felkészítő tanár: Murányi Gabriella)
  • a tompai Szabó Dénes Általános Iskola 6.b osztályos tanulóiból verbuvált Rekultiv-Ászok csapat (csapattagok:
    Szabó Kitti, Vankó Lili, Varga Viktória, felkészítő tanár: Nagy Bettina),
  • az üllési Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 6.a osztályos tanulói (csapattagok: Ferenczi
    Csenge, Márta Petra, Sári Hanna, felkészítő tanár: Hódiné Vass Magdolna)

A döntőt december 12-én, a Szegedi Városházán rendezik. A diákok erre az alkalomra előzetes feladatot is kaptak:
egy A3-as rajzon kell bemutatniuk a szelektív hulladékgyűjtést lépésről lépésre, nem elfelejtkezve arról, hogy miért fontos a szemét kiválogatása és miért jó ez nekünk és környezetünknek. A vetélkedő eredményhirdetését a december 12-i ünnepélyes projektzáró rendezvényen tartják, ahol az első három
helyezett környezettudatos ajándékokból összeállított csomagot kap. A csapatok mellett az iskolák is versenyeznek: az összesített versenyben legtöbb pontszámot elérő három oktatási intézmény értékes nyereményben részesül: az első helyezett ingyen, a második 75, míg a harmadik 50 százalékos kedvezménnyel tölthet 4 éjszakát a CSEMETE Egyesület Bugaci Oktatásközpontjában.


Sajtóközlemény


Meghívó

Zárórendezvény - Szeged
2012. 12. 12.

A szegedi városházán 2012. december 12-én tartották meg a Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja című projekt zárórendezvényét. A projektben részt vevő szervezetek másfél év alatt csökkentették a régi, bezárt szeméttelepek környezeti kockázatát, így biztosítva egészségesebb, tisztább, szebb környezetet a térség lakóinak.

A “Szegedi Regionális Hulladékgazdálkodási Program, Hulladéklerakók Rekultivációja” című projekt kivitelezési munkálatait befejezték, így 26 településen a korábban bezárásra került 27 szilárdhulladék-lerakó rekultivációja valósult meg az alábbi településeken: . Algyő, Ásotthalom, Balástya, Balotaszállás, Baks, Bordány, Csengele, Deszk, Domaszék, Dóc, Forráskút, Kelebia, Kistelek, Kiszombor, Mórahalom, Ópusztaszer, Öttömös (régi és új lerakó), Pusztaszer, Pusztamérges, Röszke, Ruzsa, Szatymaz, Tompa, Üllés, Zákányszék és Zsombó.

A pályázat lehetővé tette a települések számára, hogy megoldják évek óta húzódó környezetvédelmi problémáikat, ezzel a településeken a környezet egészségesebbé, tisztábbá és környezetvédelmi szempontból biztonságosabbá vált. A szerdai zárórendezvényen dr. Szentgyörgyi Pál önkormányzati képviselő a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás képviseletében elmondta: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata sikeresen pályázott 1999-ben a hulladékgazdálkodási problémák megoldására irányuló ISPA-projektre, de 2006-ban a munkálatok elhúzódása és költségtúllépés miatt a lerakók rekultivációja kikerült a tervekből. 2008-ban, kétlépcsős pályázat keretében nyílt lehetőség arra, hogy a régi, bezárt szeméttelepeket felszámolják, illetve a törvényben előírtaknak megfelelő műszaki védelemmel lássák el annak érdekében, hogy a környezeti kockázatot minimálisra csökkentsék.

A rekultivációval elhárult a felszín alatti és feletti vizek szennyeződésének a veszélye, javult a levegő minősége, megszűnt a korábban érzékelhető szaghatás, gazdagodott a természeti környezet.

Az alkalmazott műszaki megoldások kiválasztása során jelentős hangsúlyt kapott, hogy hazánk egyedülálló természetes élőhelyekkel rendelkezik, valamint az itt élő állat- és növényfajok egyedülálló értéket képviselnek Európában. Éppen ezért az értékes ökológiai hálózat (Natura 2000) védelme érdekében a hulladékot Baks és Dóc településeken teljes mennyiségben elszállították, míg az ökológiailag nem veszélyeztetett területeken a helyszínen áthalmozták, kirostálták, kisebb területre rendezték, és egy méter vastag, humuszban gazdag földréteggel takarták le. A többlet-, illetve veszélyes hulladékot az előírtak szerint elszállították a Sándorfalvi úti hulladékfeldolgozóba – mondta Csorba Szilárd, a Kivitelező AS Szeged Konzorcium képviselője,. Hozzátette, a rostálásnak köszönhetően humuszban gazdag földet is kinyertek a korábbi szemétdombból, melyet a fedőréteg kialakításában felhasználtak.

A jogszabályoknak megfelelően kialakított és kivitelezett, rekultivált hulladéklerakókkal járó feladatok azonban nem zárulnak le a kivitelezési munkálatok befejezésével, hiszen az utógondozási időszakban a környezeti elemek védelme, a projekt céljainak teljesülése és hosszú távú fenntartása érdekében mind a talajt, mind a felszín alatti vizek minőségét folyamatosan ellenőrizni fogják a monitoring kutak segítségével.

A rekultiváció fontos része volt a tájba illesztés is, amelynek érdekében a lerakókat füvesítették és körbeültették őshonos fákkal, cserjékkel, valamint övárkokat alakítottak ki körülöttük. Janotka János, a projektben közreműködő Mérnök Szervezet képviselője elmondta, a szélsőséges nyár következtében a tavasszal ültetett fák és cserjék 80 százaléka sajnos kipusztult, ezeket a kivitelező utóbb pótolta. A beruházás garanciális időszakában a kivitelező minden szükséges javítási munkát elvégez a lerakókon, legyen ez a csapadék okozta erózió nyomainak helyreállítása vagy akár növénypótlás.

A projekt finanszírozását teljes mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam vállalta, így a projekt kedvezményezettjét, a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulást és tagönkormányzatait költség nem terhelte.

A projekthez kapcsolódva környezetvédelmi vetélkedőt is meghirdettek, ennek döntőjét szintén a szerdai zárórendezvényen tartották. A továbbjutott négy csapat a szelektív hulladékgyűjtés és az energiahatékonyság témájában mérettetett meg. Tudásával és kreativitásával a tompai Szabó Dénes Általános Iskola 6.b osztályos Rekultiv-Ászok csapata (csapattagok: Szabó Kitti, Vankó Lili és Varga Viktória, felkészítő tanáruk Nagy Bettina) győzött. A második helyezett az ásotthalmi Kiss Ferenc Általános Iskola 7.a osztályának diákjai (Papp Kornél, Csóré Attila, Fenyvesi Andor, felkészítő tanáruk: Kiss Andrea), harmadik lett az üllési Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola 6.a osztályosokból álló csapata (Ferenczi Csenge, Márta Petra, Sári Hanna, felkészítő tanáruk Hódiné Vass Magdolna), negyedik helyezett a mórahalmi Móra Ferenc ÁMK 8.a-sai (Szécsi Balázs, Szűcs Dezső és Szűcs Norbert, felkészítő tanáruk: Murányi Gabriella).
Nemcsak a csapatok, a nevező iskolák is versenyeztek egymással. Az összesítésben az ásotthalmi iskola bizonyult a legjobbnak, nyereményük egy 5 napos kirándulás a CSEMETE Egyesület bugaci oktatóközpontjába. A második helyezett tompaiak 75%-os, míg a harmadik helyezett üllésiek 50%-os kedvezményben részesülnek az erdei táborban.

 

 

Sajtótájékoztatók

A projekt kommunikációs és PR feladatait a Factory Creative Studio látja el.

Elérhetőségek:

Factory Creative Studio Kft.
6723 Szeged, József A. sgt. 55.
Tel.: (62) 559-050 Fax: (62) 559-053
E-mail: pr@factory.co.hu
www.factory.co.hu

Vetélkedő kiírás:

Sajtóközlemények:

Sajtóanyagok:

Meghívók:

Települések sajtóanyaga:

Új Széchényi Terv arculati elemei:

Képek:


Lerakó a rekultiváció munka közben


Lerakó a rekultiváció munka közben


Rostálás


Rostálás


Hulladékudvar


DHGT járművek

Hasznos linkek

 

Közbeszerzéseink

Tisztelt Érdeklődő!

 A 2011. évi CVIII. törvény 31.§ a) pontja alapján az ajánlatkérésre feljogosított szervezet közbeszerzési tervét saját honlapján közzé kell tennie.
A közbeszerzési tervet, valamint annak módosítását (módosításait) az ajánlatkérőnek saját honlapján közzé kell tennie.
A közbeszerzési tervnek a honlapon a tárgyévet követő évre vonatkozó közbeszerzési terv honlapon történő közzétételéig kell elérhetőnek lennie.

A közbeszerzési terv elkészítése előtt az ajánlatkérő indíthat közbeszerzési eljárást, amelyet a tervben szintén megfelelően szerepeltetni kell.

A közbeszerzési terv nem vonja maga után az abban megadott közbeszerzésre vonatkozó eljárás lefolytatásának kötelezettségét.

Az ajánlatkérő továbbá a közbeszerzési tervben nem szereplő közbeszerzésre vagy a tervben foglaltakhoz képest módosított közbeszerzésre vonatkozó eljárást is lefolytathatja, ha az általa előre nem látható okból előállt közbeszerzési igény vagy egyéb változás merült fel. Ezekben az esetekben a közbeszerzési tervet módosítani kell az ilyen igény vagy egyéb változás felmerülésekor, megadva a módosítás indokát is.

A táblázatban található hivatkozások, a Közbeszerzések Tanácsa Honlapján megjelenő “Közbeszerzési Értesítő” valamint a “Kiegészítés az Európai Unió Hivatalos Lapjához” (TED) című kiadványok online változatában szereplő iktatási számok, mely alapján a hirdetmények az adott helyeken teljes terjedelemben megtekinthetőek.

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, Társulási Tanácsa 16/2013. (02. 27.) TT. számú határozatával elfogadta a 2012. évi közbeszerzési terv végrehajtásáról szóló beszámolót.

A Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás, Társulási Tanácsa, 2012.06.11-től hatályos közbeszerzési szabályzatának II.2.1. pontja alapján a 2013. évi közbeszerzési tervet a 6/2013. (02. 27.) TT. számú határozatával  jóváhagyta.

Mi a NATURA2000 ?

Az intenzív gazdasági fejlődés, a környezeti erőforrások fokozódó mértékű kihasználása a viszonylag érintetlen, természetes állapotú élőhelyeket a töredékére csökkentette, ezzel együtt a bennük élő fajdiverzitás és számos faj egyedszáma is drasztikusan csökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye nyomán kialakuló természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme élőhelyeikkel együtt, komplex ökológiai rendszerben történhet.

 E stratégia szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát.

A Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sokféleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük megóvásához, illetve helyreállításához.

A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket a természetvédelem céljaival. A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két természetvédelmi irányelve képezi, a 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelv, és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelv.

Magyarország, az Európai Unióhoz való csatlakozással vállalta, hogy az Unió jogrendjét a hazai szabályozásba, megfelelő igazításokkal, beépíti. Így történt ez a természetvédelmi jogszabályokkal is, tehát a csatlakozás pillanatától Magyarországra is érvényes a két uniós direktíva, a Madárvédelmi- és az Élőhelyvédelmi Irányelv.

 Ezek értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat- és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. Itt kell megjegyeznünk, hogy Magyarország természetes élőhelyei, állat- és növényfajai egyedülálló értéket képviselnek Európában.

 A Natura 2000 területek kijelölésére a kormány megalkotta a 275/2004. (X.8.) Kormányrendeletet, majd a területek határait a 45/2006. (XII.8) KvVM rendelet véglegesítette. A nemzeti jogszabályok által korábban is védett területek mind a részei lettek az ökológiai hálózatnak. Az újonnan kijelölt területekkel együtt Magyarország területének közel 21%-át fedi le az új típusú védelem. Ezek között találunk hagyományosan mezőgazdasági művelés alatt álló földeket, legelőket, gyepeket, tavakat, folyókat, erdőket is. A szabályozás célja a hasznosítás és a természetvédelem érdekeinek összehangolása.

 A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe.

 A KEOP-7.2.3.0.-2008-0003 azonosítószámú projekt „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” c. pályázat kapcsán a megvalósítandó beruházás két helyszínét a 2004-es kormányrendelet, Natura 2000 területekkel érintett földrészletek jegyzéke tartalmazza.

Ez a két helyszín a Bakson és Dócon található rekultiválandó hulladéklerakó területe.

A rekultiválandó terület mindkét esetben, a 2006-os KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint, az Alsó-Tiszavölgy különleges madárvédelmi területen helyezkedik el.

 A különleges madárvédelmi területek (Special Protection Area, rövidítve: SPA) kijelölésénél figyelembe vették a Fontos Madárélőhelyek (Important Bird Area – IBA) magyarországi hálózatát, mely kialakítását a nemzeti park igazgatóságok és a Magyar Madártani- és Természetvédelmi Egyesület által összegyűjtött adatok alapján végezték.

A Fontos Madárélőhelyek azokat a nemzetközileg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából.

 A fentiekben ismertetekből adódóan, a rekultiváció módszerének megválasztására még nagyobb hangsúlyt kell fektetni az érintett két terület vonatkozásában.

Hasznos link: http://www.natura.2000.hu

 

Mi a rekultiváció?

A hulladéklerakókban a hatóság által meghatározott mennyiség (lerakási szint) elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni. A hulladéklerakás befejezése után ezeket a lerakókat rekultiválni szükséges. Ennek az utógondozásnak az a célja, hogy a lerakó telep bezárását követően ne növekedjenek a környezeti kockázatok.

Rekultiváció alatt, az elpusztult természeti környezet eredeti állapotának visszaállítását értjük. Ez a folyamat olyan technikai, biológiai, agronómiai eljárások összességével történik, mely következményeként a természeti, és emberi tevékenység károsító hatásai miatt terméketlenné vált földterületek alkalmassá válnak mezőgazdasági vagy más egyéb módon történő újrahasznosításra.

A különböző módon károsított területek rekultivációja a károsodás jellegétől, módjától függően változó, folyamata jellegében más, de egymásra épülő, kétszakaszú: technikai és biológiai megújítás.

A technikai rekultiváció következtében a terület alkalmassá válik a biológiai rekultiváció elvégzésére. Hosszú időre meghatározza a terület használatának lehetőségeit, a táj minőségét.

A biológiai rekultiváció a technikai rekultivációt követő olyan agronómiai műveletek sora, amelyek hatására a károsodott terület talajbiológiai, talajkémiai, vízgazdálkodási tulajdonságai fokozatosan javulnak, alkalmassá válik rendeltetésszerű mezőgazdasági, erdészeti hasznosításra.

Rekultiváció egyik módozata a folyamatos rekultiváció.

Folyamatos rekultivációnak nevezzük a dombépítéses hulladéklerakóknál a körtöltések magasítását, melyek védelmében a hulladéklerakás történik. A folyamatos rekultiváció célja nemcsak tájesztétikai jellegű, hanem megakadályozza a jól tömörített hulladéktestből a csurgalékvíz oldalirányú elfolyását, azaz az esetleges talajszennyezést, és segíti a hulladéklerakót lefedő, végleges rekultivációs rétegrend kialakulását.

 Az Önök településén mind a technikai, mind a biológiai rekultiváció meg fog valósulni a KEOP 2007-ben megjelent pályázata során, mely pályázat anyagi támogatást kíván nyújtani az Önök Önkormányzatának a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program megvalósításához.

 

Hulladéklerakók bezárása után

A hulladéklerakó lezárásával, utógondozásával kapcsolatos követelmények és
a felszín alatti víz védelme érdekében tett intézkedések

 

Mivel a hulladéklerakók építési engedélyében, a hatóság által meghatározott lerakási szint elérése után a hulladéklerakást be kell szüntetni, ezért a hulladéklerakás befejezése után ezeket a lerakókat rekultiválni szükséges. A rekultiváció maga egyfajta utógondozás, mégpedig a lezárt lerakó utógondozása, melynek célja, hogy a lerakótelep bezárását követően ne növekedjenek a környezeti kockázatok. A rekultiváció tehát, ha úgy vesszük a hulladéklerakó lezárásával kezdődik.

A Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) megjelent, Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program, ehhez a speciális „utógondozáshoz” ad anyagi támogatást, ezzel segítve az Önök települését is az élhetőbb, egészségesebb környezet kialakításában.

A helyesen tervezett és kivitelezett rekultiváció nemcsak a környezet- és természet károsodásának elkerülése szempontjából fontos, hanem közegészségügyi érdekek is motiválják.

A rekultiváció megvalósításával elkerülhetőek azon környezeti elemek szennyeződése, melyek egészségünkre is hatással lehetnek.

A környezeti elemek közül, az élet létének alapkövét, a víz védelmét fontos kiemelnünk.

Az Önök településén is az ivóvíz-nyerés egyik lehetősége a felszín alatti vízbázis „megcsapolása”, ezért ennek a rétegnek a védelmére figyelmet kell fordítanunk.

A lezárt, elhanyagolt hulladéklerakókból több évtizeden keresztül szivároghatnak szennyező anyagok a földtani közegbe.

Ez is azt bizonyítja, hogy az Önök településén lezárásra került hulladéklerakó, folyamatban levő rekultivációja milyen nagy jelentőséggel bír, hiszen a cél a tájba illesztés mellett a szennyeződések földtani közegbe jutásának lehetőségének csökkentése is feladat.

A lezárás és utógondozás a következő főbb részfolyamatokból tevődik össze:

  1. a lezárásra és utógondozásra vonatkozó tervdokumentáció elkészítése és engedélyeztetése,
  2. a hulladéklerakó felső záróréteg rendszerének végleges kialakítása,
  3. a hulladéklerakóban keletkező gáz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
  4. a csurgalékvíz elvezetési rendszerének kialakítása és működtetése,
  5. egy úgynevezett vízszennyeződés figyelő monitoringrendszer kialakítása és működtetése,
  6. a hulladéktest formálása, felszíni rétegeinek tömörítése, rézsűk kialakítása, tájba illesztés, a terület további használatának figyelembevételével,
  7. a további felhasználásra nem tervezett berendezések és építmények elbontása, az általuk elfoglalt terület tájba illesztése,
  8. a fenntartási és állagmegóvási munkák elvégzése az utógondozás teljes időszakában,
  9. az utógondozás befejezése,
  10. a jelentéskészítési kötelezettség teljesítése.

 

A felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében tett intézkedések:

A fentiekben felsorolt részfolyamatok közül a monitoring rendszer kialakítására nagy hangsúlyt kell fektetni, a felszíni és felszín alatti vizek védelme érdekében. Ez közvetve az emberi egészség védelmét is magába foglalja.

A felszín alatti vizek védelme érdekében ellenőrizni kell, hogy a hulladéklerakás veszélyezteti-e a környezetében lévő felszín alatti vizet. Ennek érdekében folyamatos megfigyeléseket, víz-vizsgálatokat végzünk. Ez az úgynevezett monitoring.

Amennyiben a vizsgálatok eredménye nem kielégítő, abban az esetben be kell avatkozni a köz érdekében, és meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, el kell kezdeni a kármentesítést.

 

A kármentesítésnek 3 szakasza van. Ezek a szakaszok szükség szerint megismételhetőek:

  1. Tényfeltárás, mely során vizsgálni kell minden olyan szennyez ő anyag térbeli el fordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető ;
  2. Műszaki beavatkozás
  3. Tovább monitoring fenntartása

A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés a szennyezettségi határértéket meghaladóan ne tevődjön át más környezeti elemre, a felszín alatti víz, a földtani közeg nem szennyezett részeire, és ne okozzon környezeti veszélyeztetést, szennyezést, környezetkárosodást

Az eddigiekben ismertetett információkból is kitűnik, hogy az Önök településén élő minden polgár érdeke a Települési szilárd – hulladéklerakókat érintő, térségi szintű rekultivációs program akadálymentes megvalósulása.

A rekultivációs program megvalósuláshoz, a Környezet és Energia Operatív Program ad anyagi támogatást a pályázatban résztvevő Önkormányzatoknak.