Óvjuk a Földünket, hiszen csak egy van belőle!
A hulladék nemcsak környezeti probléma,
hanem gazdasági veszteség is.
Szemléletformálás
KEHOP-3.2.1-15-2016-00006
A KEHOP-3.2.1-15-2016-00006 azonosítószámú, „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” című projekt keretében jelentős fejlesztések valósulnak meg a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és az FBH-NP Közszolgáltató Nonprofit Kft. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási területén, európai uniós és a magyar állam által biztosított források felhasználásával.
Részletes bemutatas
Üdvözöljük a „Komplex hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztése a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás területén, különös tekintettel az elkülönített hulladékgyűjtési, szállítási és előkezelő rendszerre” című, KEHOP-3.2.1-15-2016-00006 kódszámú projekt keretében készült weboldalon, ahol nem csupán a projektről tudhat meg többet, de megtekintheti a beruházáshoz készült kiadványokat, kisfilmeket, illetve hasznos tudnivalókkal gazdagodhat a szelektív hulladékgyűjtés témakörében. Ha pedig szeretne részt venni a projekt rendezvényein, úgy az azokról szóló információkat is megtalálja oldalunkon.
A beruházás a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás alábbi tagtelepülésein valósul meg:
- Algyő
- Ásotthalom
- Baks
- Balástya
- Bordány
- Csengele
- Deszk
- Dóc
- Ferencszállás
- Forráskút
- Kelebia
- Kiszombor
- Klárafalva
- Kübekháza
- Ópusztaszer
- Öttömös
- Pusztamérges
- Pusztaszer
- Röszke
- Ruzsa
- Sándorfalva
- Szatymaz
- Tiszasziget
- Tompa
- Újszentiván
- Üllés
- Zsombó
- Szeged
A KEHOP-3.2.1-15-2016-00006 azonosítószámú projekt részeként a jelenlegi zsákos szelektív hulladékgyűjtési rendszer modernizációja, átalakítása történik meg. Ennek keretében az érintett ingatlanok a bennük élő, vagy dolgozó egyének számához igazodó méretű és számú, sárga színű hulladékgyűjtő edényt kapnak, amelyekbe a szelektíven gyűjthető, vagyis fém-, műanyag-, és papírhulladék kell, hogy elhelyezésre kerüljön.
A modernizációs folyamat megvalósítását követően tehát egy korunk elvárásainak megfelelő, környezetkímélőbb, szelektív gyűjtést előtérbe helyező hulladélgyűjtési rendszer kerül használatba vételre az érintett településeken.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy bár a házhoz menő rendszer sárga színű hulladékgyűjtő edényeibe üveghulladék nem helyezhető el, a projekt gondoskodott az öblösüveg hulladékok környezetkímélő összegyűjthetőségének biztosításáról is. Így az öblösüveg hulladék begyűjtésének biztosítására speciális, e hulladéktípus gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő szigetek kerülnek kihelyezésre az érintett településeken.
Végül, de nem utolsósorban érdekes lehet, hogy a beruházáshoz kapcsolódóan házi komposztáló edényeket lehet igényelni a készlet erejéig az alábbi településeken:
- Algyő
- Balástya
- Bordány
- Csengele
- Deszk
- Ferencszállás
- Forráskút
- Kelebia
- Kiszombor
- Klárafalva
- Kübekháza
- Öttömös
- Röszke
- Szatymaz
- Tompa
- Újszentiván
- Üllés
- Zsombó
Mindemellett Szeged városában a KEHOP-3.1.2-17-2018-00004 azonosítószámú, „A házhoz menő zöldhulladék gyűjtés fejlesztése Szegeden” című projekt részeként barna színű, 120 l-es, zöldhulladék gyűjtésére szolgáló edények kerülnek kiosztásra az arra jogosult ingatlantulajdonosok számára. Így alakul ki tehát a háromkukás rendszer a városban.
Mit? Hova? Hogyan?Online tananyagok:
Tudnivalók a szelektív hulladékgyűjtésről a Dél-alföldi térségben
A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtési rendszer részét képező, sárga színű hulladékgyűjtő edénybe elhelyezhető, és az abban el nem helyezhető hulladékok:
Papírhulladék
| Gyűjthető | Nem gyűjthető |
|---|---|
|
|
Műanyag hulladék
| Gyűjthető | Nem gyűjthető |
|---|---|
|
|
Fémhulladék
| Gyűjthető | Nem gyűjthető |
|---|---|
|
|
Komposztálás
Házi komposzt előállításával nem csupán a kertekben, korlát- és balkonládákban, illetve cserepekben élő növények számára nyerhető értékes, tápanyagban gazdag humusz, hanem számos más aspektusból is lehetőség nyílik a környezet védelmére. Egyrészt mivel a keletkező humusszal megoldható bármilyen típusú növény táplálása, így nincs szükség többé otthon műtrágyára és egyéb, jelentős ökológiai lábnyommal előállított mesterséges növénytápszerek alkalmazására, ami érezhető költségmegtakarítást is eredményez a háztartások számára. Másrészt a házi komposztálás segítségével akár több, mint 30%-kal is csökkenthető egy-egy átlagos háztartásban a keletkező kommunális hulladék mennyisége, ezáltal csökkenthető a hulladéklerakó telepeken ártalmatlanításra kerülő szerves hulladék mennyisége. A házi komposztba alapvetően úgynevezett háztartási zöld- és barna-hulladék helyezhető el, amelyek elemeit érdemes kisebb darabokban a komposztba helyezni, hogy ezzel is gyorsabb legyen a bomlási folyamat. Mivel az optimális bomlási folyamathoz nedvesség is szükséges, ezért száraz időjárás esetén szükséges a komposztot kisebb-nagyobb mértékben meglocsolni. Ugyanakkor kerülni kell a túlzott nedvesítést, ez ugyanis bomlás helyett rothadást idézhet elő, ami kellemetlen szaghatással járhat. A komposzt optimális nedvességtartalma a sokak által csak „marok teszt”-nek nevezett módszerrel ellenőrizhető. Ennek elvégzéséhez vegyünk a kezünkbe egy adag komposztot, majd ha összenyomva vizet tudunk kipréselni belőle, akkor túl nedves, ha az anyag szárazon pereg, akkor locsolásra van szükség, ha viszont az összenyomás hatására gyengéden összetapad, akkor állaga és nedvességtartalma éppen megfelelő. A komposztládát lehetőség szerint félárnyékos területre érdemes elhelyezni a kertben, ahol az alja érintkezik a földdel.| Komposztba dobható hulladék | Komposztba nem dobható hulladék |
|---|---|
|
|